Hogy az ‘aú’-ból ne legyen ‘jaj’: mi a teendő nyelvharapás esetén?

Kisgyermekeknél gyakoribb, de bizony felnőttekkel is megeshet a kellemetlen baleset, hogy erősen ráharapnak a nyelvükre. Mivel ez a szájszerv több téren is fontos funkcióval rendelkezik, ilyenkor érdemes betartani néhány dolgot, hogy megfelelően gyógyulhasson a seb, illetve meggyőződni arról, hogy szükség van-e esetleg orvosi segítségre nyelvharapás esetén.

 

Ugyan nyelvünk messze nem olyan kemény, mint a fogsorunk, hasonlóan keményen dolgozik minden egyes nap. Nemcsak a beszédben és a táplálkozásban tölt be fontos szerepet, de a légzés során, valamint az ízek érzékeléséhez is elengedhetetlen, sőt bizonyos arckifejezésekhez is használjuk. A nyelvet nagyrészt harántcsíkolt izomszövet alkotja, a benne lévő kötőszövetben pedig sűrű ér- és ideghálózat található. Ezért is szisszennünk fel annyira fájdalmasan, ha véletlenül ráharapunk a nyelvünkre: az érzőidegek ugyanis azonnal továbbítják a fájdalomüzenetet az agynak.

 

A leggyakoribb okok a nyelvharapás hátterében

 

Nyelvharapás az esetek többségében véletlenszerűen történik. Dr. Komlós György szájsebész segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb helyzeteket, amikor elharaphatjuk a nyelvünket.

 

• Evés közben, például túl forró ételek esetében, mert akkor a hirtelen rágás következtében sérülhet a nyelv.
• Fogászati érzéstelenítést követően – ezért is kötelező mindig megvárni, hogy elmúljon az érzéstelenítőszer hatása.
• Közlekedési baleset során – többek között emiatt is fontos, hogy utasként is mindig be legyünk kötve, motorkerékpáron ülve pedig viseljünk bukósisakot.
• Sportolás közben – küzdősportoknál például ennek elkerülésére a fogvédő használata erősen ajánlott.
• Kóros körömrágás során.
• Verekedés következményeként.
• Gyerekeknél játék közben – például fogócskázás vagy vízbe ugrálás közben, ha épp kiáltanak egyet.

 

A véletlenszerű okokon túl előfordul, hogy más rendellenesség, betegség húzódik a nyelvharapás hátterében. Például a testközpontú kórosan ismétlődő viselkedés (BFRB) részeként megjelenhet krónikus szájnyálkahártya- és nyelvrágás. Alvási apnoében, bruxismusban szenvedők gyakran alvás közben harapnak a nyelvükre, de epilepsziás roham esetén is gyakori ez. Emellett pedig a nyelvharapás stressz vagy szorongás okozta fogszorítás „mellékhatása” is lehet.

 

Mi a teendő nyelvharapás esetén? 

 

Bár sokszor nagyon fájdalmas – és a nyelv gazdag vérellátása miatt fellépő erős vérzés ijesztőnek is hat –, a nyelvharapás általában csak kisebb sérüléssel jár. Ennek ellenére mindig ajánlott körültekintően eljárni ilyen esetben. „Legelőször óvatosan öblítsük ki a szájat vízzel, hogy láthatóvá váljon a sérülés – tanácsolja a szakorvos. – Érdemes egy gézlappal letörölni a nyelv felszínét, illetve, ha a sérülést idegentest okozta, azt azonnal el kell távolítani a szájüregből. A vérzést csillapíthatjuk kompresszióval, de ha 15–20 perc után sem áll el, orvoshoz kell fordulni.”

 

Szintén ajánlott felkeresni szájsebész szakorvost, ha nagyobb méretű seb alakult ki a nyelven (különösen, ha a sebszélek a nyelv nyugalmi állapotában sem fekszenek össze), ha rövid idő után ismételten beindul a vérzés, látható deformitás, magas fájdalom vagy duzzanat esetén (mely akár a légzést és a nyelést is akadályozhatja), továbbá ha felülfertőződés jeleit, gyulladásos tüneteket (azaz forró, vörös a sérülés helye, illetve genny képződik) észlelünk. A szakember kiemeli: ne féljünk az orvostól, ne halogassuk a vizsgálatot, mert ezzel csak rontunk a helyzeten. „Ha a szükséges szájsebészeti ellátás elmarad, a gyógyulás elhúzódik, vagy a seb heggel gyógyulhat, rosszabb esetben felülfertőződhet” – figyelmeztet dr. Komlós György. És hogy mi történik a rendelőben nyelvharapás esetén? A szájsebész a sérülés mértékétől függően a nyelvet összevarrja, illetve antibiotikus terápiát rendel el.

 

Így segíthetjük a gyógyulást

 

Kellemetlen lehet, ha a nyelvharapás miatt duzzanat alakul ki. Ezt csökkenthetjük, ha gézlapba csomagolt jéggel hűtjük az adott területet, azonban fontos, hogy a jég ne érje közvetlenül a sebet. Akár kicsi, akár súlyosabb sebről van szó, a mielőbbi gyógyulás érdekében tanácsos pépesebb ételeket fogyasztani, a forró, citrusos, savas fogásokat és italokat mellőzni, az alkoholfogyasztást és a dohányzást pedig kerülni. Ezenkívül kiemelten fontos a jó szájhigiéniás rutin fenntartása – még a sérülés ellenére is.

 

 

Nyelvsérülés esetén gyakori kérdés, hogy vajon kell-e tartani az ízérzékelés zavarától. Szakértőnk megnyugtat, hogy ezzel csak kiterjedtebb égési sérülés esetén kell számolni, azonban mélyebb sebeknél előfordulhat a sérült terület érzéketlensége. „Ezenkívül jó, ha felkészülünk rá, hogy a nagyobb sérülések heggel gyógyulhatnak, a hegszövet feloldódása pedig több hónapig is eltarthat. Krónikus irritáció során jóindulatú szövetszaporulat (fibróma) alakulhat ki, amelyet sebészi úton szükséges eltávolítani” – fejti ki a szakember. Ezért is érdemes tehát óvatosnak lenni a gyógyulás időszakában, hogy minél előbb csak egy rossz emlék legyen a nyelvharapás.