Könnyű kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás

Magánegészségügyi keretek között könnyebb felvenni és tartani a kapcsolatot a választott klinikával és az orvossal. Maga a kapcsolatfelvétel történhet telefonon, e-mailben vagy online kérdőív segítségével is: az ügyfélkapcsolati munkatársak a feltüntetett ügyfélszolgálati időben – nálunk 8 és 18 óra között – folyamatosan reagálnak a jelentkezésekre, a meglévő páciensek pedig ügyeleti időben is választ kapnak a kérdéseikre. Színvonalas magán szájsebészeti szolgáltatás esetén biztos, hogy egyetlen telefonhívás vagy üzenet sem marad megválaszolatlanul, így az akadálytalan kapcsolattartásnak köszönhetően a mi pácienseink is folyamatosan biztonságban érezhetik magukat.

Kellemes környezet

A barátságos, nyugodt környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember ellazuljon. Szájsebészeti beavatkozás előtt, közben és után különösen fontos a biztonságos és otthonos légkör, hiszen az orvosnak is könnyebb a dolga, ha a páciensét nyugodtnak látja. A kellemes környezethez elengedhetetlenül hozzátartozik a kedves fogadtatás, a makulátlan tisztaság, a letisztultság, a kényelmes várakozási lehetőség és a megfelelő hőmérséklet. Ehhez mind a klinika munkatársai, mind pedig annak berendezése hozzájárulnak.

Modern technológia és felszerelés

Egy szájsebészeti beavatkozásokkal is foglalkozó fogászati magánklinikán elengedhetetlen a modern technológiák és felszerelések használata. Szerencsés esetben saját fogtechnikai laborral rendelkezik, így a tervezés, valamint a kivitelezés folyamatait is ugyanaz a csapat végzi, ami nagyban hozzájárul a kezelések zökkenőmentes és magas szintű lebonyolításához. A legmodernebb technológiák felhasználásával számottevően csökkenthető minden kezelés ideje. Nincs szükség órákon át tartó beavatkozásokra és kellemetlen procedúrákra: a digitális technológiáinknak köszönhetően minden fogászati beavatkozásunk gyorsan és fájdalommentesen orvosolja a problémákat.

Személyre szabott kezelési terv

A szájsebészeti beavatkozás minden esetben az előzetes állapotfelmérés vizsgálati eredményei és a páciens igényei nyomán összeállított kezelési terv részét képezi. Mi ezt a kezelési tervet az első konzultáció alkalmával állítjuk össze, ahol megtörténik a találkozás a fogorvossal, 3D-s CT-felvételt készítünk a fogakról, és megbeszéljük a kezelési lehetőségeket, illetve a tervezett beavatkozások ütemezését. Ekkor tisztázzuk, hogy pontosan milyen szájsebészeti beavatkozásra lesz szükség, melyik orvosunk fogja azt elvégezni, illetve milyen ütemezésben kerül sor a kezelés egyes lépéseire. A személyre szabott kezelési tervnek köszönhetően napra pontosan előre tervezhető, hogy mikor lesz szükség pihenésre, ráadásul garantálható, hogy a szájsebészeti beavatkozás a többi kezeléshez viszonyítva is a lehető legoptimálisabb időpontban történjen.

Ügyfélközpontú szolgáltatások

Magán szájsebészeti keretek között minden beavatkozást magas szakértelemmel végeznek. Mind esztétikai, mind funkcionális kezelésekkel kapcsolatban megoldást jelent, így nem kell mást tenni, mint bejelentkezni egy személyes konzultációra, ahol elkészülhet a legmegfelelőbb személyre szabott kezelési terv.

The post Ezért jó választás a magán szájsebészet appeared first on VitalEurope.

Pozitív hatást gyakorolni mások életére

„Szerettem volna olyan hivatást, amely lehetővé teszi számomra, hogy pozitív hatást gyakoroljak mások életére. A fogászat lehetőséget ad erre azzal, hogy segít az embereknek megőrizni az egészségüket és széppé varázsolni a mosolyukat. Ráadásul egy folyamatosan fejlődő területről van szó, új technológiákkal és technikákkal, és én is részévé akartam válni az innovációnak, a fejlődésnek” – fejti ki pályaválasztásának hátterét dr. Yazdizadeh, aki egy éve dolgozik a VitalEurope-nál.

„Világéletemben lenyűgözött a szájüreg összetettsége, és azoknak a beavatkozásoknak a komplexitása, amelyekkel az érintett fogak, állcsonti rendellenességek és szájüregi daganatok kezelhetők. Emellett nagyon élvezem az együttműködést a betegekkel, és a sebészeti beavatkozások révén hozzájárulhatok az egészségük és az életminőségük javulásához is.”

Gondos tervezés és végrehajtás

Arra a kérdésre, hogy mi jelenti a legnagyobb kihívást a munkájában, dr. Yazdizadeh így válaszol:

„Az egyik legnagyobb kihívás a szájsebészi munkám során a bonyolult esetek kezelése, amelyek gondos tervezést és végrehajtást igényelnek. Minden páciens egyedi, eltérő körülményekkel és állapotban érkezik. Nagy szakértelmet igényel megtalálni a megfelelő kezelési tervet, amely kielégíti a specifikus igényeiket, miközben az a kiegyensúlyozott életvitelüket és jóllétüket is figyelembe veszi. Állandóan finom struktúrákkal kell dolgozni, úgymint idegekkel, vérerekkel és csontszövetekkel. Ezzel együtt úgy érzem, hogy az eredménnyel rendkívüli módon megtérül az ebbe fektetett idő és energia.”

„Szeretem felvilágosítani a betegeimet a megelőzés fontosságáról, és látni az egészségükre gyakorolt pozitív hatást. A fogorvosi szakma lehetőséget ad arra, hogy mindenféle korosztályból és háttérből érkező pácienssel dolgozzak, és hosszú távú kapcsolatokat építsek ki velük. Nagyra értékelem azt a sokféle eljárást és kezelést, amelyeket kínálhatok a betegeimnek, a rutin tisztítástól kezdve a kozmetikai beavatkozásokig, amelyek lehetővé teszik, hogy a kezelési tervet mindegyikük egyedi igényeinek és céljainak megfelelően alakítsam ki.”

Milyen a jó fogorvos?

Dr. Aydin Yazdizadeh szerint egy jó fogorvosnak gyakorlottnak, jól képzettnek és empatikusnak kell lennie. Fontos, hogy képes legyen megnyugtatni a betegeit, különösen azokat, akik szoronganak a fogászati beavatkozások miatt. Ezenkívül egy jó fogorvosnak türelmesnek kell lennie, illetve hajlandónak kell lennie arra, hogy időt szánjon a betegek aggodalmainak és igényeinek meghallgatására. 

„A fogászat területén a beteg-orvos kapcsolat legfontosabb aspektusa a bizalom és a nyitott kommunikáció. Fogorvosként alapvető fontosságú, hogy erős kapcsolatot alakítsak ki a pácienseimmel, hogy kényelmesen érezzék magukat, megosszák az aggodalmaikat, és feltegyék a kérdéseiket. Ez lehetővé teszi számomra, hogy személyre szabott kezelési tervet dolgozzak ki, amely megfelel egyedi igényeiknek és céljaiknak. Akkor vagyok boldog a munkámmal, amikor sikerül elérnem, hogy a pácienseim elégedettek legyenek az eredménnyel, és javuljon az életminőségük.”

Fontos a páciens nyugalma

Annak érdekében, hogy megnyugtassa pácienseit, dr. Yazdizadeh időt szán arra, hogy meghallgassa az aggodalmukat, és részletesen tájékoztassa őket a beavatkozásról és arról, mire számíthatnak a kezelés során. Gyengéd érintést és kényelmes környezetet biztosít, és szükség esetén szedációt vagy helyi érzéstelenítést alkalmaz. Ezenfelül bátorítja őket, hogy hozzanak magukkal egy barátot vagy családtagot a kezelésre, aki érzelmi támogatást nyújthat. Ez segít nekik ellazulni és könnyebben átvészelni az eljárást.

„Összességében a betegek barátságos, szakszerű és betegközpontú megközelítést várhatnak tőlünk a rendelőben. Azon dolgozunk, hogy kényelmesen érezzék magukat, tájékozottak legyenek, és pozitív, stresszmentes élményt szerezzenek látogatásuk során” – teszi hozzá a doktor, aki szabadidejében szeret könyveket olvasni, túrázni, edzőterembe járni és időt tölteni a barátaival.

The post Bemutatkozik dr. Aydin Yazdizadeh appeared first on VitalEurope.

A leggyakoribb problémák, amikre a szájsebészet nyújt megoldást

Számos oka lehet annak, ha szájsebészeti beavatkozásra van szükség. Többnyire foghiány, csonthiány, a szájüreget érintő súlyos sérülés, előrehaladott fogszuvasodás vagy ínybetegség, állkapocsízületi rendellenesség, szájrák vagy a szájüreg jóindulatú elváltozásai (például ciszták) miatt kell szájsebészhez fordulni. A leggyakoribb szájsebészeti beavatkozás a komplikált/sebészi fogeltávolítás.

Szájsebészeti beavatkozások

A szájsebészeti műtéteket minden páciensünknél vizsgálattal egybekötött konzultáció és személyre szabott kezelési terv felállítása előzi meg. Önmagukban is elvégezhetőek ugyan, ám a VitalEurope fogászati rendelőjében többnyire beavatkozássorozat részét képezik. Akár több fog pótlása vagy a fogpótlással összefüggő helyreállítás, esetleg teljes szájrekonstrukció esetén.

Fogászati implantátum beültetése

A fogászati implantátumok a legmegbízhatóbb és leginkább hosszú távú megoldást jelentik a hiányzó vagy már menthetetlen állapotú fogak pótlására. Ilyenkor az állkapocscsontban rögzített, titánból készült csavar helyettesíti a foggyökeret. Erre koronát, hidat vagy akár teljes fogsort is építhetünk. A VitalEurope nyugat-európai színvonalú budapesti fogászati rendelőjében bevezetett újítás nyomán szájsebészeink nem szabad kézzel, hanem egyedileg készített sablon segítségével ültetik be a fogászati implantátumokat.

Ehhez először CT-felvételt készítünk a szájüregről, az adatokat pedig bevisszük egy számítógépes szoftverbe. Ami lehetőséget biztosít a csontállomány minden eddiginél pontosabb feltérképezésére. Az úttörő szájsebészeti megoldáshoz orvosaink egy speciális sablont terveznek, amely a saját fogtechnikai laborunkban készül el. E tűpontos tervezésnek köszönhetően kisebb feltárásból, illetve kisebb ínymetszéssel végezhető el a beavatkozás. Rövidebb a műtéti és a gyógyulási idő, ráadásul a szövődmények kockázata is jelentősen csökken. A fogászati implantátumok a szájsebészet legelterjedtebb vívmányai közé tartoznak, és emberek millióinak garantálják fogvesztés után a jobb életminőséget, a problémamentes rágást és a szép mosolyt.

Sebészeti csontpótlás az állkapocsban

Előfordulhat, hogy a fogimplantátum(ok) beültetésének tervezésekor kiderül: nincs elegendő csont az érintett – alsó vagy felső – állkapocsban a beavatkozás elvégzéséhez. Szerencsére a szájsebészet eszköztára erre is nyújt megoldást. Ma már rutin jellegűnek számít ez a „kisműtét”, ami lehetővé teszi, hogy akár a csont szélességét, akár a magasságát növeljük szükség szerint. A napjainkban használt technikákkal egészen kiterjedt csontpótlás is megoldható, ám a pácienseinknél többnyire rendelkezésre áll annyi saját csontszövet, hogy a csontpótlással egyidejűleg megoldható az implantátum beültetése. A csontpótlás is mindig egyénre szabott műtéti megoldás, hiszen az adott foghiányhoz választjuk ki a legmegfelelőbb technikát és anyagot az egyéni kezelési terv részeként.

Rezekció

Ha a foggyökér körül kialakult gyulladást nem lehet gyökérkezeléssel kezelni, gyökércsúcs-rezekcióra van szükség. Bár a megfelelő gyökértömés általában megszünteti a kellemetlen tünetekkel járó gyulladást, bizonyos esetekben – például nagyon beszűkült, elágazó vagy szélsőségesen görbült gyökércsatornánál – nincs erre lehetőség. A rezekció során először is ínylebenyt képzünk, amit leválasztunk a csontfelszínről, majd fúróval csontablakot ejtünk a gyökér csúcsa körül. Ezt követően eltávolítunk néhány millimétert a fog gyökércsúcsi végénél, „kitakarítjuk” a gyulladásos szövetet, és varratokkal lezárjuk azt.

Ha Ön is érdeklődik a szájsebészeti beavatkozások iránt, szeretne szép és egészséges mosolyt, foglaljon időpontot most!

The post Szájsebészet – Mikor van szükség rá? appeared first on VitalEurope.

A sebészeti csontpótlás lehetővé teszi, hogy az alsó (vagy akár a felső) állcsont egyik vagy mindkét oldalán elegendő hely álljon rendelkezésre – a foghiány kiterjedésétől függően egy vagy több – implantátum beültetésére. A beavatkozással kapcsolatos általános tudnivalókról dr. Kelemen Mátéval, a VitalEurope szájsebészével beszélgettünk.

A sebészeti csontpótlás fajtái

Horizontális csontpótlásról akkor van szó, amikor a csontot szélességében növeljük – tehát ez csontszélesítésnek is nevezhető. Vertikális csontpótlásnál pedig a csont magasságát növeljük, ez a csontmagasítás. A csontszélesítés fogászati implantátum beültetésével egyidejűleg vagy külön-külön is kivitelezhető – a döntés elsősorban a pótolni kívánt csont mennyiségén múlik: minél több a saját csont, annál nagyobb eséllyel lehet egy ülésben elvégezni a csontpótlást és az implantátumbeültetést. Csontmagasítás esetén azonban mindig külön időpontban, általában 8-9 hónap múlva történik meg a fogimplantátum(ok) beültetése.

A sebészeti csontpótlás az alsó állkapocsban akár a felső állkapocséval (ún. sinus lifttel) együtt is elvégezhető, amennyiben szükséges – tehát ha felső fog- és csonthiány is fennáll –, illetve ha a páciens aktuális állapota és a beadható érzéstelenítőszer mennyisége lehetővé teszi azt. Ha altatásban végezzük a műtétet, akkor érdemes egy altatás alkalmával sort keríteni az összes csontpótlásra.

Személyre szabott sebészeti csontpótlás

A beavatkozás egy fognál is ugyanúgy megoldást nyújt, mint kiterjedt foghiány esetén. Mindig az adott foghiányhoz választunk technikát és anyagot. Szerencsére ma már számos csontpótló anyag közül válogathatunk. Felhasználhatjuk a páciens saját csontszövetét, például amikor alsó csontpótlásnál az állkapocsszögletből ültetünk át egy kis csontkockát. Ennek alternatívája a más emberből származó csontszövet, az állati eredetű csontszövet vagy a mesterséges csontpótló anyag. Előfordulhat, hogy ugyanannál a páciensnél egyik oldalon az egyik fajta csontpótló anyag biztosítja a legoptimálisabb eredményt, a másik oldalon pedig egy másik. Ebben szerepet játszik többek között a foghiány konkrét helye is.

Az alsó állkapocs sajátosságai

A legnagyobb különbség a felső állcsonthoz viszonyítva, hogy itt nagyobb kiterjedésű a lemezes csontállomány, emiatt más a vérellátás, s erre tekintettel kell lennünk a csontpótlásoknál.

Az alsó állkapcsot érintő sebészeti csontpótlás esetén különösen figyelünk arra, hogy a rágózónában, tehát az 5. fogtól hátrafelé található egy egyedi lefutású ér-ideg csatorna. Ezért is fontos, hogy tapasztalt szájsebész végezze a beavatkozást, aki meg tudja őrizni ennek az ér-ideg csatornának a sértetlenségét.

Időtartam és gyógyulási idő

Egy egyszerűbb sebészeti csontpótlás háromnegyed óra alatt elkészülhet implantátumbeültetéssel együtt, míg az összetettebb megoldások, amiket kiterjedt fog- és csonthiány esetén alkalmazunk, akár több órán át is tarthatnak. Az alsó állkapocs esetén picit hosszabb gyógyulási idővel kell számolni, mint a felsőnél – ezt nagyban befolyásolják a már említett csontszerkezeti tényezők –, vagyis általában 8–12 hónappal, de bizonyos esetekben fél év is elegendő lehet a gyógyuláshoz. Az első néhány napban arcduzzanatra és fájdalomra számíthat a páciens, ám ez fájdalomcsillapítóval és jegeléssel nagyon jól kezelhető.

A beavatkozás előtt minden esetben antibiotikumot írunk fel megelőző jelleggel, utána pedig kiemelten fontos a megfelelő szájhigiénia, a műtéti terület terhelésének elkerülése, továbbá a tejtermékek és a szénsavas italok fogyasztásának mellőzése. Emellett 1-2 hétig sportolás vagy más fizikailag megterhelő tevékenység sem javasolt.

Kinek ajánljuk a sebészeti csontpótlást?

Napjainkban már ott tart a tudomány, hogy szinte nincs olyan mértékű foghiány, amit ne tudnánk megoldani rendelőben végzett csontpótlással.

Ha Ön is szeretne szép és egészséges mosolyt, foglaljon időpontot most!

The post Sebészeti csontpótlás az alsó állkapocsban appeared first on VitalEurope.

Bár sokakban él a rémkép, hogy a fogorvosok kedvenc hobbija a foghúzás, és amikor csak lehet, azonnal fogót ragadnak, valójában erre csak a legszükségesebb esetekben kerül sor. Ha például előrehaladott fogszuvasodás, fogágybetegség miatt már menthetetlen a fog, akkor bizony el kell távolítani, különben még súlyosabb panaszokhoz vezethet. De előfordulhat, hogy valakinél fogszabályozás miatt van szükség egy-egy fog kihúzására, illetve gyakori még a bölcsességfog eltávolítása, ha nincs elég hely számára az állkapocsban és/vagy folyton begyullad.

A legtöbb esetben pár perc alatt túl is esünk a procedúrán, de utána a gyógyulás érdekében még néhány napig ügyelnünk kell pár dologra. Bár ezeket mindig felsorolják személyesen is a pácienseknek, az izgalom miatt nem biztos, hogy a fogorvosi székben ülve mindent megjegyzünk. Éppen ezért mai bejegyzésünkben összegyűjtöttük a tudnivalókat dr. Kelemen Mátéval, a VitalEurope szájsebészével.

Kincsként óvjuk a sebet

A foghúzás velejárója, hogy seb marad az eltávolított fog helyén, ami vérzést okoz. Ennek csillapítására tamponálást alkalmaznak: egy fogászati, gézből készült tampont kell az érintett területre szorítani óvatos ráharapással kb. 30 percig. Ezután is előfordulhat minimális vérzés, de fontos, hogy ne kezdjük el szívogatni. A foghúzás helyén ugyanis véralvadék keletkezik, ami dugóként elzárja a sebet. Ennek nem szabad megsérülnie, elmozdulnia, ezért egy hétig kerülendő az öblögetés, a köpködés és a szívószál használata is. Erre az időre hanyagoljuk a fizikailag megerőltető tevékenységeket és a sportot is, a dohányzás pedig szigorúan tilos, mert azonnali gyulladást okozhat. Ugyanakkor a seb tisztán tartása is nagyon fontos, tehát a napi kétszeri fogmosás nem maradhat el foghúzás után sem. A beavatkozást követő másnap már puha sörtéjű fogkefével finoman megtisztíthatjuk az eltávolított fog helyét, ezzel is csökkentve az elfertőződés okozta szövődmények kialakulásának esélyét.

Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés

Gyakori tévhit, hogy foghúzás után koplalni kényszerülünk. Az érzéstelenítő hatásának elmúlta után szabad enni és inni, de az első napokban célszerű pépesebb, puha ételeket fogyasztani. Ha pedig rágunk is, azt ne azon az oldalon tegyük, ahol a fogeltávolítás történt. A következő élelmiszereket pedig tegyük egy hétre tiltólistára:

•  A tejtermékeket, főleg a joghurtot és a kefirt, mert a bennük lévő élő baktériumkultúrától elfertőződhet a seb.
•  Az apró magvas, rizses, ragacsos fogásokat, amelyek beletapadhatnak a sebbe. Ha mégis ilyen történne, akkor semmiképp ne kezdjük el éles tárggyal vagy a nyelvünkkel kipiszkálni! Inkább adjunk egy kis időt, hogy magától távozzon, és konzultáljunk fogorvosunkkal.
•  A forró, fűszeres ételeket, mert irritálják a friss sebet.
•  A szénsavas italokat, valamint a magas savtartalmú zöldségeket, gyümölcsöket (például paradicsom, citrusok), mivel maró hatásuk révén szintén gátolják a seb gyógyulását.

Ha kell a szike

A legtöbb esetben egyszerű foghúzással orvosolható a probléma, de például beletört fog vagy elő nem tört bölcsességfog esetén műtéti fogeltávolításra van szükség. Szájsebészeti műtétkor mindig varrattal zárják le a sebet, ezért az utóápolás is valamivel nagyobb gondosságot igényel, még fontosabb a terület tisztán tartása. Mivel a műtét komolyabb beavatkozás, mint az egyszerű foghúzás, szükség lehet antibiotikum és akár vényköteles fájdalomcsillapító alkalmazására is.

A műtéti foghúzás természetes velejárója, hogy néhány napig beduzzadhat az arc az adott oldalon. Ennek csökkentésére ajánlott jeges borogatást alkalmazni (kívülről, soha nem a fog helyére közvetlenül!), valamint hogy a duzzanat ne húzódjon rá a szemkörnyékre, magasabb párnákkal megemelt fejjel aludni. Ritkább mellékhatás az átmeneti szájzár, de ha megesik velünk, ne ijedjünk meg, a száj tornáztatásával elmúlik.

A felső rágófogak, bölcsességfogak eltávolításakor előfordulhat, hogy megnyílik az arcüreg. Sokan tévesen azt gondolják, hogy ez orvosi műhiba következménye, de erről szó sincs, valójában egyedi anatómiai adottság áll a hátterében. Ha ugyanis az eltávolítandó fog gyökere vagy az akörüli gyulladás belelóg az arcüregbe, akkor foghúzás után kis járat keletkezik az arc- és szájüreg között. Ezért végeznek felső foghúzás esetén mindig orrfújásos próbát a fogeltávolítás után, és ha szükséges, arcüregzárással orvosolják a problémát. A páciens részéről ez annyi pluszkényelmetlenséggel jár, hogy a foghúzást követő 3 hétben tilos az orrfújás és a fizikai megerőltetés.

Mikor gyógyul be a foghúzás helye?

A foghúzás gyógyulása két szakaszra osztható. Az első fázisban történik az úgynevezett lágyszöveti sebzáródás, amikor a fogeltávolítás során keletkezett lyukat benövi az íny. Talán meglepő, de az íny a leggyorsabban regenerálódó szervünk: ha varratra is szükség volt, akkor azt 7–10 nap után távolítják el, a foghúzás után 12–14 nappal pedig már be is záródik a seb.

Különösen az első hétben, amíg még jórészt nyitott a seb, kell vigyáznunk és betartanunk a fenti szabályokat. Ha ugyanis nem vagyunk elég óvatosak, akkor a 3-4. napon nagyon éles, fájdalomcsillapítóval sem igazán enyhülő kisugárzó fájdalmat tapasztalhatunk, ami az alveolitis, vagyis a fog csontos ürege gyulladásának jellemző panasza. Ez a tünetegyüttes akkor alakul ki, ha az eltávolított fog helyén keletkező véralvadék sérül, elmozdul, és az alatta lévő csont felszíne felülfertőződik.

Amennyiben követjük az orvosunk utasításait, akkor az íny gond nélkül be tudja nőni a foghúzás helyét, és megkezdődik a seb csontos gyógyulása. Ez már az íny által védve történik, ezért kevésbé érzékeny folyamat. 3–6 hónap elteltével ép, egészséges csontszövet képződik, és ekkor aktuálissá válik a fogpótlás (kivéve bölcsességfog vagy fogszabályozás miatti foghúzás esetén). Nem elég ugyanis megszabadulni a problémás fogtól. Ahhoz, hogy a jövőben gond nélkül tudjunk enni, beszélni és mosolyogni, mielőbb érdemes pótolni is a hiányzó fogat.

The post Mi a teendő foghúzás után? appeared first on VitalEurope.

Kire bízzuk az implantálást, és kihez forduljunk, ha a bölcsességfogunkat kell kiműteni? A dentálhigiénikus is fogorvos? Mai bejegyzésünkben minden hasonló kérdésre választ adunk, hogy segítsünk eligazodni a fogászati rendelőkben dolgozó szakemberek sűrűjében.

A magyarországi fogorvosképzés mindig is magas színvonalon folyt, ám a 2000-es évek elején felismerték, hogy a kor követelményeinek megfelelve némileg módosítani kell a rendszeren. Korábban a fogorvosok az egyetem elvégzése után automatikusan szakorvosképzésbe kezdtek: plusz két év tanulás és gyakorlat után tehették le a fog- és szájbetegségek szakvizsgát, és csak ezek után nyithattak magánrendelőt. Ma már a saját rendelőnek nem feltétele a szakvizsga, ám egy ambiciózus, szakmája iránt elhivatott fogorvos belekezd az immáron három évig tartó szakképzésbe, hogy elmélyítse ismereteit egy-egy fogászati szakterületen. A képzés – mely 26 hónap törzsképzési és 10 hónap szakgyakorlati időből áll –, illetve a sikeres vizsga után pedig megkapja az adott szakterület szakorvosi titulusát.

Milyen szakvizsgát tehet egy diplomás fogorvos?

Jelenleg 6+1 különböző szakképzésre lehet jelentkezni:

– dento-alveoláris sebészet

– fogszabályozás

– gyermekfogászat

– fogpótlástan

– endodontia

– parodontológia

– orális implantológia

Ezek közül talán a fogszabályozás és a gyermekfogászat szorul a legkevesebb magyarázatra. A fogszabályozó szakorvos feladata, hogy helyreállítsa a fogak, a fogazat és az állcsont helyzeti eltéréseit. A gyermekfogász pedig a kisgyermekek, illetve serdülők fogorvosi kezelését látja el, hangsúlyt helyezve arra, hogy segítsen minél fiatalabb korban kialakítani a megfelelő száj- és fogápolási rutint.

Az endodontus szakorvos specialitása a gyökérkezelés – innen is ered a neve, hiszen a gyökérkezeléssel foglalkozó tudományág az endodontia (illetve picit magyarosítva endodoncia). Mivel ezen a területen is dinamikusan fejlődik a technológia (gépi tágítók, apexlokátor, az eljáráshoz kifejlesztett mikroszkópok), a legjobb, ha szakorvosi vizsgával rendelkező fogorvosra bízzuk a gyökérkezelést. Duzzadt, érzékeny ínnyel pedig, amely fogmosáskor gyakran vérzik, egy parodontológust érdemes felkeresni. Ezek a jelek ugyanis ínygyulladásra utalnak, és az a fogágybetegségek mellett az ő szakterülete.

Mi a különbség a fogászati asszisztens és a dentálhigiénikus között?

Sem a fogászati asszisztensek, sem a dentálhigiénikusok nem rendelkeznek fogorvosi diplomával, azonban mindketten nélkülözhetetlenek egy fogászati rendelőben. Az asszisztensek a felsőfokú szakképzésen a fogászati alapismereteken kívül alapvető általános orvosi, műszertani és vegyészeti ismereteket is szereznek. Feladatuk, hogy a fogorvos vagy fogszakorvos keze alá dolgozzanak – tehát önálló kezelést nem végezhetnek, csak segítenek.

A dentálhigiénikus képzés előfeltétele a fogászati asszisztens szakma, ha tehát a rendelő hierarchiáját nézzük, előbbi felett áll. Bizonyos egyszerűbb beavatkozásokat, kezeléseket önállóan is elvégezhet a pácienseken – ilyen például a fogkő eltávolítása, a fogfehérítés, a polírozás, a plakkfestés, ezenfelül készíthet szájhigiénés kezelési tervet is.

Büszkék vagyunk rá, hogy a VitalEurope rendelőjében a legkiválóbb szakemberekből összeálló professzionális csapat áll a páciensek rendelkezésére.

The post Ahány fog, annyi fogorvos, avagy ki kicsoda a fogászat területén? appeared first on VitalEurope.

Legyen szó akár egy fog eltávolításáról, egy fogimplantátum behelyezéséről vagy csontpótlásról, tévhit, hogy a szájsebészeti beavatkozás után koplalni kell. De persze ahhoz, hogy gond nélkül begyógyuljon az ínyen keletkezett seb, nem mindegy, hogy mi kerül a tányérunkra, illetve a poharunkba.

A szájsebészeti beavatkozás végén az orvosunk szakszerűen összevarrja az ínyen ejtett metszést, amely aztán általában egy-két hét alatt begyógyul. Utána kerülhet sor a varratszedésre. A kettő közötti időszakban azonban ügyelnünk kell a fertőzésveszélyre, illetve arra, nehogy felsértse valami a sebet. Elsőre úgy tűnhet, alig tudunk majd enni valamit, a közös családi étkezéseket pedig teljesen elfelejthetjük, de valójában nem ennyire kellemetlen a helyzet. Dr. Kelemen Mátéval, a VitalEurope szájsebész szakorvosával összegyűjtöttük azokat az alapszabályokat, amelyeket érdemes betartani a mielőbbi és teljes gyógyulás érdekében.

Az első kérdés: mikor?

A műtét után közvetlenül szénsavmentes vízzel már olthatjuk a szomjunkat, ám enni nem tanácsos addig, amíg teljesen el nem múlik az érzéstelenítő hatása. A zsibbadás miatt ugyanis esetleg ráharaphatunk nyelvünkre, ajkunkra vagy szánk belső részére.

Csak semmi pezsgés

A szénsavas italok különben sem „ízlenek” a fogaknak, hiszen a szénsav maró hatású, így károsítja a fogzománcot és akár a fogak gyökereit védő fogcementet is. Ugyanígy a sebeket is irritálja, ezért szájsebészeti beavatkozás után mindenképp mondjunk le a bubis italokról.

Tilos a tej!

A tejet is érdemes mellőzni, sőt az összes olyan tejterméket, amely élőflórát tartalmaz (mint például a joghurt és a kefir). Ezek ugyanis könnyen előidézhetik, hogy nemkívánatos baktériumok szaporodjanak el a sebben vagy annak környékén, és az begyulladjon.

Vannak olyan ételek, italok, amelyeket forrón szeretünk, de amíg be nem gyógyul a szánkban lévő seb, jobb, ha kerüljük a túlságosan meleg vagy fűszeres ételeket. Ezeknek ugyanis értágító hatása lehet, ami ilyenkor nem szerencsés. Ugyanez igaz az alkoholra is, ezért pár napot várjunk, amíg koccintunk a sikeres műtétre.

Ne keménykedjünk!

A kisebb-nagyobb magvakat tartalmazó élelmiszereket (müzli, bogyós gyümölcsök, szőlő, olajos magvak) is érdemes kerülni, mert azok könnyen beékelődhetnek a sebbe. Jól átsütött steaket se ilyenkor készítsünk, és általánosságban véve mellőzzünk mindenféle keményebb ételt.

Zöld utat kapnak

A tiltólista után nézzük, miket fogyaszthatunk bátran egy szájsebészeti beavatkozás után! Korlátozás nélkül ihatunk szénsavmentes ásványvizet, langyos gyógyteát, gyümölcsleveket, smoothie-t (amennyiben mag nincs benne). A pürésebb, puhább állagú ételeket érdemes előnyben részesíteni, ha pedig rágni kell, ne a seb oldalát terheljük. A menünkben szerepelhetnek még tésztafélék (de ne tejszínes szósszal), főzelékek, levesek, párolt halak. Némi kreativitással tehát megoldható, hogy változatos, tápláló és finom legyen az étrendünk ebben az átmeneti időszakban is.

Ha Ön is szájsebészeti beavatkozás előtt áll, kérjen időpontot tőlünk még ma!

The post Szájsebészeti beavatkozás után mit lehet enni és inni? appeared first on VitalEurope.