Előfordulhat, hogy fogszuvasodás vagy sérülés miatt elhalnak a fogban lévő érzőidegek, és bakteriális fertőzés alakul ki. A foggyökér csúcsán van egy apró nyílás, amin keresztül a baktériumok átjuthatnak a gyökércsúcs körüli térbe, a csontszövetbe, és ott gyulladásos folyamathoz vezetnek – magyarázta el szakértőnk, hogy mi okozhat olyan helyzetet, amikor indokolttá válhat a rezekció.

Fontos, hogy a megfelelően elkészített gyökértömés az esetek nagy részében megoldja a gyökércsúcs körüli gyulladást. Ha viszont a rendszeres időközönként elvégzett képalkotó diagnosztikai vizsgálatok szerint a gyökértömés ellenére sem csökken a gyulladásos rész mérete, felmerül a rezekció szükségessége. Megeshet az is, hogy valamilyen anatómiai akadály merül fel, ami nem teszi lehetővé a megfelelő gyökértömést. Ilyen lehet például a gyökércsatorna extrém görbülete, a nagyon beszűkült gyökércsatorna, vagy az, ha a gyökércsúcs körül sok kis elágazás figyelhető meg. A gyökértömés a fog alatti üregrendszer hermetikus kitöltését szolgálja. Ha ez nem valósulhat meg az említett okok valamelyikéből kifolyólag, akkor következhet a rezekció. A műtéti indikációk közé tartozik még a fog gyökércsúcsi harmadának a törése vagy pedig gyökércsúcsi ciszta megléte.

Hogyan történik a rezekció?

A szájsebészeti kisműtétet helyi érzéstelenítésben szoktuk elvégezni. Ínylebenyt képzünk, amit utána csontfelszínről leválasztunk, és a gyökér csúcsa körül egy csontablakot ejtünk a fúróval. Utána a fog gyökércsúcsi végénél levágunk néhány millimétert, és a gyulladásos szövetet az ablakon keresztül kitakarítjuk, végül varratokkal lezárjuk. Elsősorban metszőfogakon és kisőrlőkön végezzük ezt a műtétet, tehát egy- vagy kétgyökerű fogaknál; nagyőrlőknél csak igen ritka esetben. A beavatkozás időtartama a helyzettől függ, általában 15–30 perc, és az esetek túlnyomó többségében teljesen fájdalommentes.

A rezekció előfeltétele, hogy az adott fogban, amelyiken elvégezzük a beavatkozást, megfelelő gyökértömés legyen. Ha ez a gyökértömés régi, először ki kell azt cserélni, és utána jöhet a rezekció, nehogy a gyökércsatornában lévő baktériumok miatt felülfertőződjön. Jó, ha a gyökértömés és a rezekció között a lehető legkevesebb idő telik el, de a gyökértömés anyagának megkötése miatt ez legalább 24 óra.

Mire kell figyelni a műtét után?

A műtét után enni az érzéstelenítő hatásának elmúltával lehet, inni akár azonnal. Mindenképpen érdemes kerülni a szénsavas italok, a tejtermékek, illetve a forró, fűszeres vagy maró hatású ételek fogyasztását. Kulcsfontosságú a szájhigiénia, amihez a rendszeres fogmosás mellett klórhexidin-tartalmú szájvizet szoktunk javasolni. Arcduzzanat jelentkezhet, amit jegeléssel jól lehet csillapítani.

A rezekció során az adott fognak a gyökeréből levágunk néhány millimétert, ezért csökken a fog csontban való rögzítettsége. Mivel az elülső fogakon végezzük a beavatkozást, 4–6 hétig nem javasolt az adott fog fokozott terhelése, vagyis az erőteljes harapás és a kemény ételek rágása. Az utánkövetés nagyon fontos: a kontrollvizsgálatok alkalmával ellenőrizzük, hogy elindult-e a csontos regeneráció, vagyis eltűnt-e a lyuk a gyökércsúcs körül. A csontosodási folyamat a gyógyulás jele, amit 6–9 hónappal a rezekció után nézünk meg először képalkotó vizsgálattal, majd 3–6 havonta javasolt a röntgen.

The post Gyökércsúcs-rezekció: mikor van rá szükség? appeared first on VitalEurope.