Mikor lehet szükség foghúzásra?

A konzerváló fogászat célja a saját fogak megmentése, amikor csak lehetséges. Előfordulhat azonban, hogy az erre irányuló kezelés – például a fogtömés, a gyökérkezelés vagy a fogászati korona felhelyezése – már nem elég. Amennyiben egy vagy több fog már helyrehozhatatlan károkat szenvedett, indokolttá válhat az eltávolítása. A fogorvos foghúzást javasolhat például súlyos fogszuvasodás vagy ínybetegség, sérülés, torlódás, illetve akadályozott fognövekedés miatt.

Hogyan zajlik a foghúzás?

Első lépésként helyi érzéstelenítést alkalmazunk az érintett fognál és a környező szöveteknél. (Amennyiben a páciens úgy kívánja, vagy más körülmények indokolttá teszik, a foghúzás akár altatásban is elvégezhető.)

Ezután speciális eszközökkel óvatosan meglazítjuk a fogat, és kiemeljük a fogágyból. Bizonyos esetekben ínymetszésre – tehát sebészi fogeltávolításra – lehet szükség, hogy hozzáférjünk az adott foghoz, főleg bölcsességfog, súlyos szuvasodás vagy ínyvonal alatti törés esetén. 

A fog eltávolítása után kitisztítjuk és fertőtlenítjük a fogágyat. Végül öltéseket is alkalmazhatunk a gyógyulás elősegítésére, ami azonban nem mindig szükséges.

Mi történik közvetlenül a foghúzás után?

Gézdarabot helyezünk a fog helyére, és megkérjük a pácienst, hogy nagyjából 20 percig folyamatosan harapjon rá, állandó nyomást gyakorolva a sebre. Ez hozzájárul a véralvadáshoz, pontosabban a vérzést elállító vérlemezkedugó kialakulásához. A gézdarab eltávolítható, amint a vérzés eléggé lecsillapodott. Enyhe vérzés még jelentkezhet a következő 24 órán belül.

Mit nem szabad foghúzás után?

Mivel az eltávolított fog helyén keletkező vérdugó elősegíti a gyógyulást, nem szabad piszkálni azt, vagy belenyúlni a sebbe. Ez ugyanis fájdalmas következményekkel járhat, akár újabb beavatkozást igénylő gyulladáshoz is vezethet. Tilos szívogatni, köpködni vagy öblögetni a fog helyét, mert ez ugyancsak kárt tehet a vérdugóban. Érdemes odafigyelni az óvatos tüsszentésre és orrfújásra is az első napokban, pláne felső fog eltávolítása után, ami az arcüreget is érintheti. A csukott szájjal való tüsszentés, a tengervizes orrcsepp, illetve az orr törölgetése fújás helyett mind hozzájárul a gyorsabb gyógyuláshoz.

Dohányozni szigorúan tilos legalább a sebzáródásig a szívó hatás és a méreganyagok miatt. Folyadékot fogyasztani bármikor lehet, étkezni viszont csak a fájdalomcsillapító hatásának elmúltával, különben sérülést okozhat a harapás. 

A tévhittel ellentétben normál állagú ételek fogyasztása javasolt a pépesek helyett, hiszen a pép könnyebben megtapad a sebben. Remek választást jelentenek a növényi tejtermékek, a péksütemények, a párolt és sült zöldségek, gyümölcsök, a párolt vagy jól átsütött húsok, a grillezett fogások, a tej és tejszín nélküli levesek, a nem csípős és nem tejszínes tésztaételek, a tejes vagy tojásos öntet nélküli saláták, a kekszek és a piskóták.

Kiemelten fontos a megfelelő szájhigiénia megtartása. A seb környéke extra puha fogkefével tisztítható anélkül, hogy a sörtéket belenyomnánk a sebbe.

A teljes gyógyulás általában 2-3 hétig tart. Az első 5 napban tilos a sport és a kemény fizikai munka, beleértve az erőkifejtéssel és hajolgatással járó házimunkát is. A szauna, a meleg fürdő, a strandolás és a napozás szintén hátráltathatja a gyógyulást ebben az időszakban.

The post Foghúzás után – Tudnivalók és teendők appeared first on VitalEurope.

Mikor ajánlott a gyökércsúcs-rezekció?

Több tényező is vezethet krónikus gyulladásos folyamathoz a foggyökér környékén. Fogszuvasodás vagy sérülés miatt elhalhatnak a fogban lévő érzőidegek, és bakteriális fertőzés alakulhat ki. A foggyökér csúcsán található egy apró nyílás, amin keresztül a baktériumok átjuthatnak a gyökércsúcs körüli térbe, a csontszövetbe, ami problémát okozhat. 

A megfelelően elkészített gyökértömés többnyire hatékony kezelést jelent a gyökércsúcs tájéki gyulladás okozta gondokra. Ha a gyökértömés ellenére sem csökken a gyulladásos rész mérete, akkor felmerül a rezekció szükségessége. Főleg metszőfogakon és kisőrlőkön végezzük ezt a műtétet, tehát egy- vagy kétgyökerű fogaknál. Nagyőrlőknél csak igen ritkán.

A lehetséges indikációk tehát a következők lehetnek:

• sikertelen többszöri gyökérkezelési kísérlet;
• fennmaradó krónikus gyulladás gyökértömés után;
• szerteágazó vagy erőteljesen ívelt foggyökér vagy gyökérszűkület;
• túl sok tömőanyag a foggyökér környékén;
• a foggyökér szárítására tett kísérletek sikertelensége;
• ha más szájsebészeti beavatkozás miatt el kell távolítani a gyökércsúcsot;
• a fog gyökércsúcsi harmadának törése;
• gyökércsúcsi ciszta megléte;
• ha gyulladásos góc alakult ki a foggyökér környékén, ami hajhulláshoz, szívproblémákhoz vagy ízületi fájdalmakhoz is vezethet.

A gyökércsúcs-rezekció folyamata

Általában helyi érzéstelenítésben végezzük ezt a szájsebészeti „kisműtétet”. Az első lépés az ínylebeny képzése és leválasztása a csontfelszínről, hogy aztán fúróval csontablakot ejtsünk a gyökércsúcs körül. 

Ezt követően lemetszünk néhány milliméternyit a fog gyökércsúcsi végénél, és kitisztítjuk a gyulladt szöveteket a csontablakon keresztül, amit varratokkal zárunk.

Műtét utáni tudnivalók

Mint minden szájsebészeti (vagy akár egyéb) műtét esetében, gyökércsúcs-rezekció után is rendkívül fontos az orvosi utasítások betartása. A leggyakoribb kérdés, hogy mikor lehet enni és inni: utóbbit szerencsére akár azonnal, enni viszont csak az érzéstelenítő hatásának elmúltával ajánlott a sérülések elkerülése végett. Forró, fűszeres, maró hatású ételek és italok fogyasztása kerülendő a gyógyulás első időszakában, mint ahogy a tejtermékeké és a szénsavas üdítőké is.

A gyökércsúcs-rezekció utáni esetleges arcduzzanatot jegeléssel hatékonyan lehet csillapítani. Minden páciensünknek javasolni szoktuk, hogy fokozottan figyeljen oda a szájhigiénia fenntartására, amihez a rendszeres fogmosás mellett érdemes klórhexidin-tartalmú szájvizet használni.

A gyökérrész eltávolítása miatt némileg csökken a fog rögzítettsége a csontban, így 4–6 hétig kerülendő az érintett rész fokozott terhelése, tehát az erőteljes harapás vagy a kemény ételek rágása. A csontos regeneráció folyamatát kontrollvizsgálatok segítségével kísérjük figyelemmel; a gyógyulást az jelenti, ha eltűnik a lyuk a gyökércsúcs körül. Többnyire a rezekció után 6–9 hónappal ellenőrizzük a csontosodási folyamatot – képalkotó diagnosztikai vizsgálattal –, ezután 3–6 havonta ajánlott a röntgen.

The post Gyökércsúcs-rezekció: az utolsó esély egy fog megmentésére appeared first on VitalEurope.

A fogászati híd típusok

A fogpótlás ezen módjánál négyféle típust különböztethetünk meg egymástól.

Hagyományos foghíd

Egy vagy több műfogat jelent, amit a közvetlenül hozzá rögzített fogászati koronák tartanak a helyén. Ez a leggyakoribb típus. Akkor használható, ha a foghiány mindkét oldalán rendelkezésre áll meglévő saját fog, ami alkalmas a híd rögzítésére.

Konzolos foghíd

A hagyományos hídhoz hasonlóan ezt is fogászati koronához cementezett pillér tartja a helyén, ám nem kettő, hanem csak egy darab. Ezzel a technikával egy meglévő saját fogra van szükség a foghiány mellett, nem pedig kettőre.

Maryland híd

Ugyancsak hasonlít a hagyományos fogászati hídhoz abban, hogy két saját fog szolgál pillérként. Míg azonban a hagyományos hídnál fogászati koronákhoz történik a rögzítés, ennél a módszernél fémmel vagy porcelánnal a pillérek hátsó részén. A konzolos híddal szemben tehát itt is két saját fogra van szükség (a foghiány két oldalán).

Implantátummal támogatott foghíd

Ahogyan a neve is sugallja, az implantátummal támogatott foghídnál fogászati implantátumok töltik be a pillér szerepét. Általában minden hiányzó fog mellé egy implantátumot ültetünk be, és ezek az implantátumok tartják a helyén a hidat. Amennyiben ez nem lehetséges, a híd két implantátummal támogatott korona közé is rögzíthető. A beavatkozás általában két lépcsőben történik: először a fogászati implantátumokat ültetjük be az állcsontba, a második alkalommal pedig felhelyezzük a hidat.

Mennyibe kerül a fogászati híd?

A foghíd ára több tényezőtől függ. Számít például, hogy hány fogat kell pótolni, milyen anyagokat használunk a pótláshoz, mennyire bonyolult vagy nehezített a munka a foghiány elhelyezkedése révén, illetve szükség van-e más fogászati kezelésre (például ínygyulladás miatt). Előnye, hogy a kivitelezése gyorsabb és általában olcsóbb, mint az implantátum, bár az árat természetesen befolyásolja, hogy miből készül a híd. A fogkoronához hasonlóan ugyanis a fogászati hidak is többféle anyagból készülhetnek, a két leggyakoribb típus pedig itt ugyancsak a fémkerámia- és a cirkóniumalapú. A fogászati híd elkészítése és felhelyezése nálunk minden esetben a személyre szabott kezelési terv része.

A foghíd elkészítésének menete

Akár a fémkerámia, akár a cirkon fogászati híd mellett döntünk, a pótlás elkészítésének menete – legalábbis, amit a páciensünk érzékel belőle – ugyanaz. Először megcsiszoljuk a fogakat, majd lenyomatot veszünk a fogsorról, amelyhez – a technika fejlődésével lépést tartva – orálszkennert használunk. Ezután következik a koronák megtervezése, illetve a pillérek preparálása, melynél fontos a párhuzamos kialakítás, különben nem lehetne rögzíteni rájuk a hidat. Az utolsó lépés pedig a ragasztás. Ha kész a váz, jöhet a vázpróba, a színárnyalatok egyeztetése és a koronák végső leplezése. Utolsó lépésként egy speciális, végleges ragasztóval rögzítjük a hidat a pillérekre. Szájsebészeti műtétre alapesetben nincs szükség, ezáltal nincs hosszú gyógyulási idő sem, csupán a ragasztó kötési idejét és az érzéstelenítő hatásának elmúltát kell megvárni, ami néhány óra szokott lenni. Utána úgy ehet, ihat, beszélhet, nevethet a páciensünk, mintha soha semmi gondja nem lett volna a fogával.

Mire jó a fogászati híd?

A foghiány több okból kifolyólag is hátrányosan hat a mindennapi életminőségre. Ha fogászati híddal korrigáljuk, a következő előnyökkel lehet számolni:

• esztétikus mosoly,
• megfelelő rágás,
• megfelelő harapás,
• megfelelő beszéd és hangképzés,
• az alsó arcfél formájának helyreállítása,
• a további fogkárosodás és fogvesztés megelőzése.

The post A foghíd, fogászati híd fajtáinak bemutatása appeared first on VitalEurope.

A fogimplantátum legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy hosszú távú megoldást nyújt, legalább olyan erős, mint a természetes fog, és ránézésre nem lehet megkülönböztetni a saját fogaktól. 

Bár a páciensek többségénél nincs akadálya a fogászati implantátum beültetésének, vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a beavatkozás sikerességét. Éppen ezért a személyre szabott kezelési terv összeállítását minden esetben alapos vizsgálat előzi meg, így idejében fény derülhet az esetleges problémákra, amiket még a fogimplantátum beültetése előtt orvosolni kell.

Egészséges íny és állcsont

Az íny és az állcsont állapota kulcsszerepet játszik a fogimplantátum beültetésének sikerességében, az eredmény tartósságában. Magát a beültetett fogat egy állcsontba rögzített titániumcsavar tartja a helyén – tulajdonképpen ez jelenti a „gyökerét” –, amihez nélkülözhetetlen a megfelelő csontmennyiség és csontsűrűség az érintett területen. 

De szerencsére akkor sem kell lemondani az implantátumról, ha ez nincs meg: a ma már rutinbeavatkozásnak számító sebészeti csontpótlás megoldást nyújt. Ez a szájsebészeti kisműtét lehetővé teszi, hogy az alsó (vagy akár a felső) állcsont egyik vagy mindkét oldalán elegendő hely álljon rendelkezésre – a foghiány kiterjedésétől függően egy vagy több – implantátum beültetésére. A csontpótlás bizonyos esetekben – a csonthiány mértékétől függően akár az implantátum beültetésével együtt – egy beavatkozás keretein belül is elvégezhető.

Az állcsonton kívül az ínyszövet is támaszt és védelmet nyújt az implantátum gyökerének, illetve a ráhelyezett koronának. Az íny visszahúzódása, sorvadása tehát ugyancsak akadályt jelenthet, ráadásul általában periodontális betegség jele, ami kezelés hiányában jelentős ínyszövetveszteséghez, később pedig akár fogvesztéshez is vezethet. Ilyenkor a kezelés mellett a szájhigiénés szokásokon is szükséges változtatni annak érdekében, hogy elérhető legyen a fogimplantátum beültetésére alkalmas állapot, emellett pedig csökkenjen az implantáció utáni fertőzés kockázata.

Életkor és a csontozat fejlettsége

Mivel a fogászati implantátumoknak stabil alap kell, az állcsont formájának és méretének későbbi változása súlyos következményekkel járhat a fogbeültetés sikerességére nézve. Éppen ezért 18 éven aluliaknak általában nem szoktuk javasolni a fogpótlás ezen módját, habár egyéni mérlegelés alapján előfordulhat ritka kivétel. Jó hír azonban, hogy felső korhatára nincs a fogászati implantátumos megoldásnak: amíg a páciens állcsontja egészséges, és más jelentős egészségügyi kockázati tényezővel sem kell számolni, elvégezhető a beavatkozás – akár 80 éven felülieknél is.

Egyéb befolyásoló tényezők

A dohányzás és az alkoholfogyasztás sajnos gátolhatja az íny- és a csontszövet regenerációját, ráadásul a dohányzás szájszárazságot is okozhat, ami növeli a fogbeültetés utáni fertőzés kialakulásának kockázatát. Az ezektől való tartózkodás számottevően javítja a zökkenőmentes gyógyulás esélyeit. 

Az olyan szisztémás (több szervet vagy a szervezet egészét érintő) betegségek, mint a cukorbetegség, a Parkinson-kór vagy egyes autoimmun betegségek, ugyancsak rizikófaktort jelenthetnek fogimplantátum beültetésénél. A csontritkulás – az állcsont szerepének megértése után ez egyértelmű – akadály lehet, csakúgy, mint minden fizikai vagy mentális probléma, ami gátolhatja a műtét utáni időszakra vonatkozó fogorvosi utasítások betartását.

Az első konzultáció alkalmával minden ilyen tényezőre fény derül, így az orvossal közös döntés születhet arról, hogy a fogbeültetés valóban jó megoldást jelent-e az adott páciensnél.

Egyeztessen kollégáinkkal konzultációs időpontot még ma!

The post Kinek és mikor jó választás a fogimplantátum? appeared first on VitalEurope.

Nincs kifogás, kell a mosás

A legalapvetőbb szabály, hogy mindennap legalább kétszer (reggel és este is) mossunk fogat. A mulasztásra nem lehet kifogás, hogy elaludtunk és rohannunk kell a munkába, ahogy az sem, hogy lefekvés előtt már túlságosan fáradtak vagyunk. A fogmosás elengedhetetlen fogaink egészségéhez, mivel ilyenkor távolítjuk el róluk a lerakódott lepedéket, és állítjuk helyre a száj normál pH-értékét.

Alapvető teendőnek tűnik, de meglepően kevesen végzik helyesen, pedig a fogmosás technikáján múlik a legtöbb.

A fogakon 45 fokos szögben, kvadránsonként (vagyis a fogazatot négy részre osztva), előre-hátra, gyengéd körkörös mozdulatokkal érdemes végigmenni, ráadásul meghatározott sorrendben (pl. jobb fent, bal fent, bal lent, jobb lent), így biztosan nem marad ki terület. Az alapos, minden felszínen történő tisztítás mellett a fognyak-ínyszél határa a legfontosabb. Ezzel lehet elkerülni a fognyaki plakk vagy lepedék felhalmozódását, ami aztán idővel fogkővé alakul. És ne feledkezzünk el nyelvünk tisztításáról sem, mert azon is sok baktérium telepedhet meg. Ha pedig fogaink hajlamosak a szuvasodásra, célszerű magasabb fluoridtartalmú fogkrémet választanunk.

Nem nyúlka-piszka…

Pattogatott kukorica, steak, spárga – mind isteni finomak, és mind hajlamosak arra, hogy a fogak között ragadjanak. Sokan ilyenkor fogpiszkálóért nyúlnak, de jó, ha tudjuk, hogy a kis faeszköz veszélyes lehet. A fogunknak a „piszkáló” művelet nagyjából olyan érzés, mintha vésővel esnénk neki – elég egy óvatlan mozdulat, és felsérthetjük a fogínyt és a fogágyat. Használjunk inkább fogselymet! Azon túl, hogy biztonságosabb, a fogak találkozási pontjában (ún. kontaktpont) megragadt ételmaradékot, lepedéket csak ezzel lehet maradéktalanul eltávolítani. És a fogszuvasodások leginkább a kontaktpontok területén keletkeznek – ezért is jó odafigyelni rá.

Az éltető víz

Amennyiben fogyni szeretnénk, érdemes minden étkezés előtt meginni egy pohár vizet, mert csökkenti az étvágyat. Ha pedig fogaink egészsége is fontos, akkor evés után is kortyoljunk el egy pohárral, mert így kiöblíthetjük szánkból az ételmaradék egy részét. Ráadásul a víz segít az emésztésben, valamint a száj pH-értékének visszaállításában.

Fogaink legnagyobb ellensége

És ha már a folyadékoknál tartunk: azt valószínűleg már mindenki álmából felkeltve is tudja, hogy a cukros ételek, üdítők ártanak a fogaknak. De a gyümölcslevekkel is érdemes óvatosnak lennünk, hiszen sok bennük a cukor, és magas a savtartalmuk, így túlzott fogyasztásuk ugyanúgy roncsolja a fogzománcot. Persze nem kell a gyümölcsöket, leveket teljesen mellőznünk, de ne ezekkel zárjunk egy-egy étkezést, inkább zsírosabb (pl. sajt) vagy rostban gazdag (pl. zöldségek) fogásokkal. Ezek ugyanis serkentik a nyáltermelést, így egyfajta védőpajzsot képeznek a savakkal szemben. Azt is érdemes észben tartani, hogy gyümölcsök, gyümölcslevek és bor fogyasztása után nem szabad azonnal fogat mosni. Magas savtartalmuk ugyanis fellazítja a zománc felszíni szerkezetét, s ha ilyenkor rögtön „rájön” még a mechanikus dörzsölő mozgás, az többet árt, mint használ. Várjunk inkább fél órát, vagy együnk olajos kísérő ételeket (sajt, dió), mielőtt megtisztítanánk fogainkat.

Rossz szokások = rossz fogak

A dohányzás bizony a tüdőn kívül a fogakat és a száj más részeit sem kíméli. Ha még hosszú évekig szeretnénk magabiztosan mosolyogni, hagyjunk fel a füstöléssel (arról nem is beszélve, hogy ezzel csökkenthetjük a szájüregi rák kialakulásának kockázatát). De a cigarettázáson kívül egy másik, ártalmatlanabbnak tűnő rossz szokás is károsíthatja a fogakat. Ez a körömrágás. Deformálódhatnak tőle a fogak, sőt a metszőfogak idővel meg is repedhetnek, illetve letörhetnek. És akkor már nemcsak a kezünket, de a szánkat is legszívesebben elrejtenénk – ugye hogy megéri inkább leszokni?!

The post 5 dolog, amit mindennap megtehetünk fogaink egészségéért appeared first on VitalEurope.

Fog-adják szeretettel!

A fogápolás évszázadok óta hozzátartozik az életünkhöz. Éppúgy, mint a fogorvostól való félelem. A fúró hangja, az érzéstelenítő okozta zsibbadás vagy egy gyerekkori foghúzás kellemetlen élménye sokáig elkísérhet minket. Még akkor is távol tart a fogorvosi széktől, amikor egy fogfájás már a mindennapjainkat is megnehezíti. Vagy épp fogsorunk tökéletlensége koptatja napról napra önbizalmunkat. Ezekkel a rossz berögződésekkel szeretnénk leszámolni, és bebizonyítani, hogy az egészséges, ragyogó mosolyért ma már nem kell megszenvednünk. Cserébe viszont teljesebb és gondtalanabb hétköznapok, és összességében egy derűsebb és boldogabb élet vár ránk.

Ehhez elsősorban azt szeretnénk bemutatni, hogyan is működik egy minden elemében modern, 21. századi fogászat. A VitalEurope-nál hiszünk a technológia fejlődésében. És abban, hogy az innovációnak hála a betegségek és esztétikai problémák kezelése mind gördülékenyebb, fájdalommentesebb és precízebb lehet. Ezért is váltjuk fel fokozatosan a manuális eljárásokat digitális megoldásokkal. Melyekhez magas minőségű alapanyagokat és páciensközpontú folyamatokat társítunk. Míg például néhány évvel ezelőtt még egy science fiction mozifilmbe illő vágynak tűnt, hogy egy méretes fogkefére hasonlító készülékkel a kézben néhány mozdulattal vegyünk mintát egy koronához vagy hídhoz, ma ez nálunk már valóság. Ahogy az is, hogy az így kapott digitális kép alapján egy számítógép vezérelte berendezés készítse el a formájában és színében fogsorunkhoz tökéletesen illeszkedő, kényelmes fogpótlást, amely utána aztán gyorsan és fájdalommentesen rögzíthető a páciens szájában.

Miről is fogunk írni?

A Vital blog segítségével bepillantást engedünk budai rendelőnk mindennapjaiba, és megszólaltatjuk tapasztalt munkatársainkat is, akiknek már sokan köszönhetik szép mosolyukat. Emellett kitérünk a fogakat érintő leggyakoribb problémákra és azok megoldásaira, de foglalkozunk majd mindennapi szájápolási tanácsokkal is, hogy a fogápolással kapcsolatos kérdések legszélesebb körére garantáltan választ találjanak nálunk olvasóink. Ahogy rendelőinkben, úgy itt, honlapunkon is csak a kifogástalan minőség az elfogadható számunkra. Leendő és már meglévő pácienseinket mindkét „helyen” – rendelőnkben és itt, a blogon is – magas szakértelemmel várjuk, mely garantálja, hogy tőlünk mindenki mosollyal az arcán távozik. Közben pedig nem titkolt célunk, hogy olvasóink kedvet is kapjanak ahhoz, hogy minél gyakrabban és bátrabban mosolyoghassanak – természetesen ápolt és egészségesen ragyogó fogakkal.

The post Üdv a legmosolygósabb blogon! appeared first on VitalEurope.