Testünk olyan bonyolult és összetett rendszert alkot, amelyben látszólag teljesen távol álló szervek, folyamatok is komoly hatással lehetnek egymásra. Nem ritka például, hogy egy elhúzódó egészségügyi probléma okát sokáig nem sikerül felderíteni – holott csak a szájban kellene alaposan körülnézni, mert a tettes egy elsőre ártatlannak tűnő fog. Ez a fogászati góc klasszikus esete.
Manapság egyre gyakrabban találkozni a góckutatás és a gócbetegség fogalmakkal, ám a jelentésükkel csak kevesen vannak tisztában. Utóbbi alatt egy olyan kórfolyamatot értünk, amelynek során egy adott szerv megbetegedését a testünk egy távolabbi pontján kialakult krónikus gyulladás váltja ki. Ez a krónikus, letokolt gyulladás a góc, amely lehet tünetmentes is, tehát sokszor teljesen észrevétlen marad. A gócban azonban idővel elszaporodnak a baktériumok, és ezek aztán a vérpályába kerülve képesek megtapadni a szervezetünk olyan pontjain, ahol csökkent az ellenálló képesség. Ott pedig már igen komoly galibát képesek okozni.
Tünetek, amelyek gócbetegségre utalnak
Ha például olyan bőrpanaszokkal (kiütések, elváltozások, pattanások, ekcéma) küzdünk, amelyek nem múlnak el helyi kezelés ellenére sem, vagy időről időre visszatérnek, mindenképp gyanakodjunk gócbetegségre. De krónikus ízületi, vese-, vastagbél-, szem- vagy szívbelhártya-gyulladás, hajhullás, valamint nőgyógyászati és férfi nemi szerveket érintő problémák hátterében is állhat góc. Sőt, nem múló és másra nem visszavezethető fáradékonyság, vérszegénység és alvászavar is jelezheti, hogy szervezetünkben góc rejtőzködik.
A fogászati góc az első számú gyanúsított
A gócbetegséget addig nem lehet igazán orvosolni, amíg a kiváltó okot, a gócot meg nem találják és meg nem szüntetik. Erre külön diagnosztikai eljárást dolgoztak ki – erről szól a góckutatás. Szerencsére azért nem kell teljesen a sötétben tapogatózni ezen a téren, mert az orvostudomány eddigi tapasztalatai szerint a leggyakoribb gócok a fogakban, a mandulákban, az arcüregben, az epehólyagban és a húgy-ivarszervekben fordulnak elő. Éppen ezért, ha kezelőorvosunk góckutatást javasol, elsőként érdemes felkeresni egy igényes, jól felszerelt fogászati rendelőt, ahol tüzetesen megvizsgálják a szájüreget. Először ellenőrzik a fogak vitalitását (vagyis azt, hogy él-e a foggyökér), majd egy fizikai és egy röntgenvizsgálat következik. Az alapos felderítésre azért van szükség, mert fogászati góc sokféle elváltozás lehet. Így például:
– szuvas fog
– krónikus fog- vagy fogínygyulladás
– elhalt fog, amelyet nem gyökérkezeltek
– nem megfelelően gyökértömött fog
– fogágyban maradt betört foggyökér
– letört fog
– fogágybetegség
– előtörésre képtelen fog (például elő nem bújt bölcsességfog)
Mi a teendő, ha elkaptuk a tettest?
Ha bebizonyosodott, hogy milyen fogászati góc okozza a panaszokat, az elsődleges cél a konzerváló kezelés, vagyis a fog megtartása. Amennyiben ez nem lehetséges, sor kerülhet a fog eltávolítására, majd a megfelelő fogpótlás elkészítésére.
Természetesen – mint a legtöbb egészségügyi probléma esetében – a fogászati gócra és a hozzá társuló gócbetegségre is igaz, hogy sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Ez okból is fontos a helyes szájhigiénia, az egészséges étkezés, és a rendszeres fogászati vizsgálatokról sem szabad elfeledkezni. Ha odafigyelünk ezekre, azért nemcsak a fogaink, de egész testünk hálás lesz.
