Hogyan alakította át a digitalizáció a fogtechnika világát?

Előző szakmai bejegyzésünkben már bepillantást nyerhettünk a fogtechnika rejtelmeibe és szépségeibe, most pedig még szélesebbre tárjuk a technikusi labor képzeletbeli ajtaját. Kalauzunk ismét Francsovics István fogtechnikus, a VitalEurope laborvezetője.

Míg 10–20 évvel ezelőtt könnyen észre lehetett venni, ha valakinek fogpótlása volt, ma már ez olyan titok maradhat, amiről maximum a fogorvosunk tud. Mind az esztétikum, mind a funkcionalitás szempontjából óriásit fejlődtek a fogpótlások. Ezzel párhuzamosan pedig a fogtechnikusok munkája is átalakult.

Ragasztó helyett csavar

Egyrészt a felhasznált anyagok, megoldások terén is nagyot fordult a világ. A korábban általánosan alkalmazott fémkerámiák mostanra szinte teljesen eltűntek. Helyettük fémkoronákat vagy cirkóniumkoronákat készítenek. Fontos változás továbbá, hogy a mai modern fogpótlások már csavarozhatók. „Ez azt jelenti, hogy az implantátumra egy felépítmény kerül, melybe egy átmenő csavarral rögzül a pótlás, ezt a csavart pedig egy esztétikus töméssel fedjük el – magyarázza Francsovics István. – Ez oldható kötés, szemben a régebbi ragasztott pótlásokkal. Azoknál műcsonkot csiszoltunk be a pótlás alá, melyet speciális ragasztócementtel rögzítettünk.” És hogy ez a látszólag aprócska különbség milyen óriási pluszt tud adni a pácienseknek? A csavaros fogpótlások stabilabbak, ráadásul bármikor el lehet őket távolítani (például ha baleset következtében megsérülnek és javítani kell őket). Korábban ez csak roncsolással volt megoldható.

 

Így készülnek a digitális mosolyok

Nemcsak az változott, miből és milyen szerkezetű fogpótlások készülnek, hanem az is, hogyan. A digitális technika ma már szinte az összes fogtechnikai munkafolyamatot átszövi, kezdve rögtön a lenyomatvétellel. Az orálszkennerek (ezek működéséről korábbi bejegyzésünkben olvashat) előretörésével olyan pontos lehet a mintavétel, mint korábban sosem.

„Minden egyes lenyomatvétel ugyanis információcsorbulással jár, digitális szkennelésnél azonban nincs ilyen torzulás.”

A digitális lenyomatot ráadásul pillanatok alatt át lehet küldeni a fogorvosi rendelőből a fogtechnika műszerei alá. Ahol rögtön el is kezdenek dolgozni a fogpótlás tervén – természetesen már ezt is számítógépes programok segítségével teszik. „A tervezésnél figyelembe vesszük, hogy mennyire mélyen van az implantátum, milyen szögben áll és mekkora hely van a két állcsont között a pótlás elhelyezésére. Ha a fogpótlást kerámiával leplezzük, akkor a váz méretét redukálni kell, hogy a leplezőanyaggal együtt megfelelő méretű legyen. A terv alapján egy 5 tengelyes frézgép faragja ki a választott anyagból a pótlás vázát, majd ha az a megfelelő eljárás során elnyerte végleges állapotát, jöhet az átdolgozás és a kerámialeplezés. Az utolsó simítás, hogy a szájról készült fotók alapján a megfelelő árnyalatúra színezzük a fogpótlást, így az vizuálisan is tökéletesen illeszkedik a fogsorba.”

Fogtechnika = gyorsabb és pontosabb fogótlások

A számítógép által vezérelt lenyomatvétel és gyártás mellett a 3D-nyomtatás is egyre nagyobb teret hódít. Leggyakrabban fúrósablonok, fogszabályozó készülékek, harapássablonok készülnek nyomtatva. Szakértőnk aláhúzza azonban, hogy a digitalizáció térnyerése nem jelenti azt, hogy hamarosan robotok vennék át a fogtechnikusok munkáját. „A digitális technológiától nem félni kell, hanem beletanulni. A gépek egy nyers állapotú munkadarabot adnak, amit aztán a szakembereknek továbbra is kézi munkával kell tökéletesíteniük. Ahhoz, hogy egy fogtechnikus jó legyen a szakmájában, továbbra is legalább 40 százalékban kézügyességre van szükség, a többi 60 százalék pedig a szorgalmán múlik.” A digitalizációval pedig a páciensek is nyernek, hiszen általa gyorsabban és pontosabban orvosolható a foghiány és egy sor más fogászati probléma. A hagyományos, viaszból faragott vázak több szeméttel jártak, és magasabb volt a hibázás kockázata is. Ma pedig a digitalizációnak hála, ha hétfőn megtörténik a lenyomatvétel, hétvégén már az új, tökéletes fogsorunkkal mosolyoghatunk.