Ráadásul ez a kölcsönhatás meglepően szoros. A mentálhigiénés problémák ugyanis olyan védekezőmechanizmuson alapuló szokásokhoz vezethetnek, mint például a dohányzás. Ami a fogak egészsége szempontjából súlyos következményekkel járhat. Ráadásul az érintetteknél magasabb a kockázata annak, hogy tartanak a fogorvosi kezeléstől, így a végsőkig halogatják azt.

Táplálkozási zavarok és problémák

Többek között a szorongás, a depresszió vagy a pánikbetegség is együtt járhat olyan magatartásformákkal, amelyek rontják a fogak egészségi állapotát. Ilyen lehet a tápanyaghiányt eredményező étvágytalanság. Az elégtelen kalciumbevitel és a hangulatra is kiható alacsony D-vitamin-szint károsítja a fogzománcot. Bizonyos táplálkozási zavarok következményei – például a bulimiáé – akár szélsőséges mértékben is roncsolhatják a fogakat és a szájüreget.

Sokaknál a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek és italok bőséges fogyasztása is jellemző lehet kompenzáció gyanánt. Ezek ugyanis könnyen elérhető örömforrásnak tűnnek, ám nagy árat kell fizetni a néhány pillanatig tartó boldogságért: amellett, hogy a pluszkalóriák súlygyarapodást eredményezhetnek, még a fogak állapota is romolhat. Fennálló mentális betegségek esetén sajnos az alkohol- vagy kábítószer-függőség kockázata is magasabb, ami szintén roncsolja a fogakat és a szájüreg szöveteit.

Nehezebb fenntartani a szájhigiéniát

Alacsony energiaszint és állandó kimerültség mellett olyan mindennapi teendők is nehézséget jelenthetnek, mint a fogmosás vagy a fogselyem használata, így nehezebb feladatnak bizonyulhat a szájhigiénia fenntartása. A foglepedék-képződés melegágyát jelentő szájszárazság is jelentkezhet a folyadékfogyasztás elmulasztása miatt vagy a kezelésre szolgáló gyógyszerek mellékhatásaként.

Megoldás: a megelőzés

A fogak rossz állapota – a funkcionális és esztétikai problémák miatt érthető módon – negatívan hat a mentális egészségre. Ezért a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás a megelőzés, vagyis a fogak egészsége megőrizhető még akkor is, ha esetleg nagyobb erőfeszítéssel jár egy fennálló mentális betegség esetén.

Napi kétszeri alapos fogmosással, fogselyem és szájvíz használatával, a dohányzásról való leszokással, a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek és az alkohol fogyasztásának mellőzésével vagy minimálisra csökkentésével, kiegyensúlyozott táplálkozással és legalább évenkénti rendszeres fogászati szűrővizsgálattal máris eggyel több okunk lehet a mosolyra.

Gyógyszermellékhatásként jelentkező szájszárazság esetén segíthet a cukormentes rágógumi, ami helyreállítja a száj pH-értékét, ám semmiképpen nem helyettesíti a fogmosást.

Mentális állapot és a fogak egészsége – Fontos a szakszerű orvosi segítség

Noha a gondolataink és az érzéseink tudatos megélésével, rendszeres testmozgással, illetve tartalmas emberi kapcsolatokkal rengeteget tehetünk a mentális egészségünkért, megfelelő szájápolási rutinnal pedig a fogaink egészségéért, vannak helyzetek, amikor haladéktalanul szakemberhez kell fordulni.

Bármilyen fogászati probléma gyanújának felmerülésekor – például olyan tünetek jelentkezésekor, mint a fájdalom vagy a fogínyvérzés – érdemes minél előbb időpontot kérni a fogorvoshoz, és nem arra várni, hogy „magától elmúljon”, mert annak súlyos állapotromlás lehet a vége. Ugyanígy igaz, hogy bármilyen depressziós vagy szorongásos panasszal (például hetek óta fennálló rosszkedvvel, motivációhiánnyal, nyomasztóan negatív gondolatokkal) célszerű minél hamarabb mentálhigiénés szakemberhez fordulni. Így lehet a mosolyunk egészséges és szép!

The post Mentális állapot és a fogak egészsége – Így függenek össze appeared first on VitalEurope.