Sokan a mai felgyorsult, kihívásokkal és elvárásokkal teli világunkat teszik felelőssé a stresszel kapcsolatban. Ám az igazság az, hogy a stressz már az őskor óta jelen van az emberek életében, hiszen ez testünk természetes válaszreakciója fenyegető szituációkra, külső ingerekre (például támadásra). Ilyenkor fokozódik az adrenalin és noradrenalin nevű hormonok termelése. Ennek hatására emelkedik a vérnyomás, hevesebben ver a szív, összehúzódnak a bőr és a gyomor erei, hogy minél több tápanyag jusson a szívhez.

Emellett megemelkedik a kortizol nevű hormon termelődése is, amelynek következtében cukor és zsír tud felszabadulni testünk raktáraiból. Ez pedig energiát biztosít az agy és az izmok fokozott munkájához. A stressz tehát tulajdonképpen mozgósítja a testünket, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban el tudjuk hárítani az adott veszélyhelyzetet, majd alapesetben annak megszűnése után minden visszatérhet a megszokott kerékvágásba. Igen ám, de ha a stresszhelyzet állandósul (például mert folyamatosan idegeskedünk a munkahelyünk, a magánéleti helyzetünk miatt), a stresszhormonok magas szintje kimeríti a szervezetet. Hamarosan pedig azon kaphatjuk magunkat, hogy akkor is egyre kevesebbet mosolygunk, ha éppen nem szorongunk. Idegeskedünk, mert a stressztől megromlott fogainkat és egyéb panaszainkat szeretnénk elrejteni a világ elől.

Stressz és fogak: egy igazán feszült kapcsolat

Amíg a magas vérnyomás és a stressz összefüggése egyértelmű – hiszen mint fentebb leírtuk, a stresszhormonok hatására megemelkedik a vérnyomás –, addig a fogakra és mosolyunkra inkább közvetettebb módon, mégis sokféleképpen hat a stressz. Lássuk, mik lehetnek ezek:

• A tartósan fennálló stressz hatására csökken az immunrendszer védekezőképessége, melynek következtében elszaporodhatnak a szájüregben a baktériumok. Ezek aztán a fogakra tapadt lepedékben megtelepedve ínygyulladáshoz vezetnek, amiből később ínysorvadás alakulhat ki, amely a fogak elvesztésével járhat.

• Azok, akik tartós feszültségben élnek, gyakran szenvednek éjszakai fogcsikorgatástól, akár tudtuk nélkül is. A fogcsikorgatás ugyanis nem feltétlenül azt jelenti, hogy szó szerint csikorgatja az illető a fogait, enyhébb esetben „csak” erősen egymásnak szorítja a felső és alsó fogsorát. Azonban még ez az enyhébb eset is képes hosszabb távon kárt okozni. Nem beszélve a valódi fogcsikorgatásról, amely fogkopáshoz, fogérzékenységhez, töredezéshez és a harapás elváltozásához vezet. Ráadásul ha gyakran szorítjuk össze a fogainkat, az az állkapocs izmait is túlzottan terheli, ezért fájdalomérzet is társulhat mindehhez.

• Az olyan vírusos, visszatérő szájüregi betegségek kiújulására is számítanunk kell, mint a herpesz, ha sok stressz ér minket. Ennek hátterében szintén az áll, hogy a stresszhormonok fokozott aktivitása miatt gyengül az immunrendszerünk védekezőképessége.

• A stresszes időszakokban gyakori, hogy egészségtelenebb ételeket eszünk. Vagy azért, mert túlzott kalóriabevitellel, sok cukor fogyasztásával próbáljuk oldani a feszültséget, vagy azért, mert a rohanós napokon nincs időnk rendesen étkezni. A lényeg azonban mindkét esetben ugyanaz: a cukorban, szénhidrátban gazdag élelmiszerek ártanak a fogaknak, hiszen könnyen fogszuvasodást okozhatnak.

Hogy a stressz miatt ne fájjon a foga

A stressz és a fogak problémájára a legegyszerűbb megoldás a kiváltó okot megszüntetni. Tehát mentesíteni magunkat a stresszforrásoktól – vagy legalábbis igyekezzünk ezeket minimálisra csökkenteni. Segíthet, ha elsajátítunk és rendszeresen alkalmazunk valamilyen relaxációs technikát (például meditációt, amelyre ma már remek telefonos applikációk is léteznek), de jótékony feszültségoldó a sportolás is.

Végezetül fontos megemlíteni, hogy sajnos felmérések szerint a stresszes időszakokban hajlamosak vagyunk hanyagolni az alapvető szájhigiéniát. Ez ismét csak tovább tetőzi a problémát. A fogak romlása pedig csak újabb stresszfaktort jelent, vagyis könnyen ördögi körbe kerülhetünk. Éppen ezért fontos, hogy még a leghajszoltabb napokon se hagyjuk ki az alapos fogmosást és a fogselyem használatát, valamint rendszeresen látogassunk el fogorvosunkhoz is.

The post Stressz és fogak: amikor nem a szájban, hanem a fejben kezdődik a baj appeared first on VitalEurope.

Ha megbillen az egyensúly

Az ajakherpesz és a szájüregi herpesz esetében is igaz, hogy ha valamiért legyengült az immunrendszerünk, nagyobb eséllyel számíthatunk a fertőzésre, illetve a panaszok megjelenésére. Ezt okozhatja valamilyen más alapbetegség, de akár a stressz vagy a kimerültség is. A szájüregi herpesznél pedig gyakori kiváltó ok, ha valami miatt felborul az érzékeny szájüregi flóra egyensúlya.  – mondja a szakorvos, hozzátéve, hogy kisgyermekkorban is gyakori betegség. Akár már a babáknál is megjelenhet, hiszen amikor ismerkedni kezdenek a környezetükkel, mindent a szájukba vesznek. 1 éves kor körül is gyakori, amikor a legintenzívebb a fogzás, később pedig 6-7 éves korban a fogváltás idején. Ezek ugyanis mind olyan faktorok, amelyek felborítják a szájüregi flóra egyensúlyát.

 Afta vagy herpesz?

Míg az ajakherpeszt szinte mindenki azonnal felismeri, a szájüregi herpeszt gyakran összekeverik egy másik betegséggel, az aftával. A jellegzetességek alapján azonban nem nehéz megkülönböztetni a két elváltozást. Utóbbinál pontszerűen elhelyezkedő fekélyes bemélyedések jelennek meg. Általában távolabb az ínyszélektől, az orca belső felszínén, a nyelvcsapon vagy akár a garatíveken.

 Mit tehetünk ellene?

Maga a herpeszfertőzés nem gyógyítható, de a tüneteket lehet csillapítani, az aktív betegség lefolyását gyorsítani. Általában különböző vírusellenes kenőcsöket, súlyosabb esetben tablettákat szoktak alkalmazni. A fekélyek gyógyulását elősegíthetjük hialuronsavas készítményekkel, de jó szolgálatot tesz a VitalEurope Luxus ínyápoló széruma is, amely zsályatartalmának köszönhetően enyhíti az égő fájdalmat, hozzájárul a sérült hámszövet regenerálódásához. „Emellett fokozottan ügyelni kell a megfelelő szájhigiéniára, és bár a hólyagok miatt kellemetlen lehet a fogmosás, nem szabad azt elhanyagolni, különben a fogak egészségét és egy bakteriális fertőzés kialakulását is kockáztathatjuk” – figyelmeztet a fogorvos.

Fontos, hogy ha felnőttként küzdünk a szájüregi herpesszel – különösen, ha az gyakran kiújul –, forduljunk fogorvoshoz. A szakember segítségével feltérképezhető, milyen elsődleges betegség áll a herpesz hátterében, másrészt megelőzhető, hogy komolyabb problémákat okozzon, és elvegye a kedvünket a mosolygástól.

The post Fájdalmas visszatérő vendég: a szájüregi herpesz appeared first on VitalEurope.