Míg 10–20 évvel ezelőtt könnyen észre lehetett venni, ha valakinek fogpótlása volt, ma már ez olyan titok maradhat, amiről maximum a fogorvosunk tud. Mind az esztétikum, mind a funkcionalitás szempontjából óriásit fejlődtek a fogpótlások. Ezzel párhuzamosan pedig a fogtechnikusok munkája is átalakult.

Ragasztó helyett csavar

Így készülnek a digitális mosolyok

Nemcsak az változott, miből és milyen szerkezetű fogpótlások készülnek, hanem az is, hogyan. A digitális technika ma már szinte az összes fogtechnikai munkafolyamatot átszövi, kezdve rögtön a lenyomatvétellel. Az orálszkennerek (ezek működéséről korábbi bejegyzésünkben olvashat) előretörésével olyan pontos lehet a mintavétel, mint korábban sosem.

„Minden egyes lenyomatvétel ugyanis információcsorbulással jár, digitális szkennelésnél azonban nincs ilyen torzulás.”

A digitális lenyomatot ráadásul pillanatok alatt át lehet küldeni a fogorvosi rendelőből a fogtechnika műszerei alá. Ahol rögtön el is kezdenek dolgozni a fogpótlás tervén – természetesen már ezt is számítógépes programok segítségével teszik. „A tervezésnél figyelembe vesszük, hogy mennyire mélyen van az implantátum, milyen szögben áll és mekkora hely van a két állcsont között a pótlás elhelyezésére. Ha a fogpótlást kerámiával leplezzük, akkor a váz méretét redukálni kell, hogy a leplezőanyaggal együtt megfelelő méretű legyen. A terv alapján egy 5 tengelyes frézgép faragja ki a választott anyagból a pótlás vázát, majd ha az a megfelelő eljárás során elnyerte végleges állapotát, jöhet az átdolgozás és a kerámialeplezés. Az utolsó simítás, hogy a szájról készült fotók alapján a megfelelő árnyalatúra színezzük a fogpótlást, így az vizuálisan is tökéletesen illeszkedik a fogsorba.”

Fogtechnika = gyorsabb és pontosabb fogótlások

The post Hogyan alakította át a digitalizáció a fogtechnika világát? appeared first on VitalEurope.

A köztudatban gyakran összemossák a fogtechnikus és a fogorvos fogalmát. Pedig két különböző szakmáról van szó, még ha szorosan kötődnek is egymáshoz. Páciensként is azt gondolhatjuk, a fogorvos felel minden szájüregi kezelésért, helyreállító beavatkozásért, hiszen csak vele találkozunk a rendelőben. Ám egy törött vagy hiányzó fog pótlása, egy korona cseréje, egy műfogsor elkészítése mind a fogtechnikus feladata… És valójában ennél még több!

A második leggyakoribb tévhit a fogtechnika kapcsán, hogy kizárólag fogpótlások kerülnek ki a laborban dolgozó szakemberek kezei közül. Tény, hogy ez teszi a munkájuk tetemesebb részét, ám valójában ennél jóval szélesebb a repertoárjuk. Készítenek például speciális szájsebészeti fúrósablonokat, amelyek megkönnyítik az implantátumok behelyezését. Ezenkívül különféle segédeszközöket, kivehető fogszabályzókat, fogfehérítő síneket, horkolásgátlót. A legtöbbször pedig már a kezelések tervezésekor bekapcsolódnak a munkába.

„Bármilyen fogműről legyen is szó, tulajdonképpen mi felelünk azért, hogy a páciens és a fogorvos elképzelését összehozzuk, a végeredménnyel pedig mindenki elégedett legyen. Ezért ideális esetben már a kezelés tervezési fázisába is bevonnak minket, hiszen a fogorvos és a fogtechnikus más-más rálátással közelíti meg a problémát” – magyarázza Francsovics István fogtechnikus, a VitalEurope laborvezetője. Az orvos digitális vagy analóg mintavétellel rögzíti a kiinduló állapotot. Ezután a fogtechnikussal végigveszik, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba, milyen anyagokat érdemes választani, mi lenne statikailag megfelelő opció. A végső döntés pedig a pácienssel közösen születik meg – utána jöhet a megvalósítás.

A fehér 50 árnyalata

A megvalósítás manapság egészen másként zajlik, mint két-három évtizede. Egyrészt a technológia fejlődése hatalmas változásokat hozott a fogtechnika laborjaiba, a digitalizációnak hála egyre precízebben és gyorsabban zajlik a munka. Másrészt egyre hangsúlyosabb szerepet kap az esztétikum. Míg korábban a fogművek készítésénél az volt az egyetlen szempont, hogy betöltsék funkciójukat – tehát megőrizzék vagy helyreállítsák a rágó- és a beszédképességet –, mostanra a külcsín is legalább ennyire fontos lett. A cirkónium-dioxidból készülő korona például sokkal természetesebb összhatást biztosít, mint egy porcelánnal leplezett fémkorona. De léteznek már olyan 3D-nyomtatók is, amelyekkel árnyalatnyi különbségeket is meg lehet valósítani, így a pótlás színe teljesen azonos lehet a szomszédos fogakéval. „Akkor igazán jó egy fogpótlás, ha egy másik fogtechnikus nem tudja első ránézésre megmondani, hogy az nem eredeti fog” – mondja mosolyogva szakértőnk.

Nincs két egyforma feladat

Folyamatosan lépést kell tartani a változó igényekkel és a fejlődő technológiával, tehát a fogtechnikusi pálya nem mondható éppen unalmasnak sem. Már csak azért sem, mert itt a napi rutin sem rutinból megy. A fogtechnikusok nap mint nap újabb kihívásokkal szembesülnek, hiszen nincs két egyforma fogsor, ezért mindig egyedi fogművet kell tervezni és létrehozni. Éppen ez vonz sokakat erre a pályára, Francsovics István is emiatt kötött ki végül a fogtechnikai laborban: „Több területen kipróbáltam magam, de itt megfogott az, hogy végre alkothatok. Imádom a matekot is, de ott hiányzott az alkotás öröme. Szeretem, hogy fogtechnikusként minden egyes nap teremtek valamit, az pedig a kellemes plusz, hogy ezzel hozzájárulok az emberek egészségéhez és magabiztosságához.”

The post A tökéletes mosoly hátterében – avagy a fogtechnika szépségei appeared first on VitalEurope.