Kire bízzuk az implantálást, és kihez forduljunk, ha a bölcsességfogunkat kell kiműteni? A dentálhigiénikus is fogorvos? Mai bejegyzésünkben minden hasonló kérdésre választ adunk, hogy segítsünk eligazodni a fogászati rendelőkben dolgozó szakemberek sűrűjében.

A magyarországi fogorvosképzés mindig is magas színvonalon folyt, ám a 2000-es évek elején felismerték, hogy a kor követelményeinek megfelelve némileg módosítani kell a rendszeren. Korábban a fogorvosok az egyetem elvégzése után automatikusan szakorvosképzésbe kezdtek: plusz két év tanulás és gyakorlat után tehették le a fog- és szájbetegségek szakvizsgát, és csak ezek után nyithattak magánrendelőt. Ma már a saját rendelőnek nem feltétele a szakvizsga, ám egy ambiciózus, szakmája iránt elhivatott fogorvos belekezd az immáron három évig tartó szakképzésbe, hogy elmélyítse ismereteit egy-egy fogászati szakterületen. A képzés – mely 26 hónap törzsképzési és 10 hónap szakgyakorlati időből áll –, illetve a sikeres vizsga után pedig megkapja az adott szakterület szakorvosi titulusát.

Milyen szakvizsgát tehet egy diplomás fogorvos?

Jelenleg 6+1 különböző szakképzésre lehet jelentkezni:

– dento-alveoláris sebészet

– fogszabályozás

– gyermekfogászat

– fogpótlástan

– endodontia

– parodontológia

– orális implantológia

Ezek közül talán a fogszabályozás és a gyermekfogászat szorul a legkevesebb magyarázatra. A fogszabályozó szakorvos feladata, hogy helyreállítsa a fogak, a fogazat és az állcsont helyzeti eltéréseit. A gyermekfogász pedig a kisgyermekek, illetve serdülők fogorvosi kezelését látja el, hangsúlyt helyezve arra, hogy segítsen minél fiatalabb korban kialakítani a megfelelő száj- és fogápolási rutint.

Az endodontus szakorvos specialitása a gyökérkezelés – innen is ered a neve, hiszen a gyökérkezeléssel foglalkozó tudományág az endodontia (illetve picit magyarosítva endodoncia). Mivel ezen a területen is dinamikusan fejlődik a technológia (gépi tágítók, apexlokátor, az eljáráshoz kifejlesztett mikroszkópok), a legjobb, ha szakorvosi vizsgával rendelkező fogorvosra bízzuk a gyökérkezelést. Duzzadt, érzékeny ínnyel pedig, amely fogmosáskor gyakran vérzik, egy parodontológust érdemes felkeresni. Ezek a jelek ugyanis ínygyulladásra utalnak, és az a fogágybetegségek mellett az ő szakterülete.

Mi a különbség a fogászati asszisztens és a dentálhigiénikus között?

Sem a fogászati asszisztensek, sem a dentálhigiénikusok nem rendelkeznek fogorvosi diplomával, azonban mindketten nélkülözhetetlenek egy fogászati rendelőben. Az asszisztensek a felsőfokú szakképzésen a fogászati alapismereteken kívül alapvető általános orvosi, műszertani és vegyészeti ismereteket is szereznek. Feladatuk, hogy a fogorvos vagy fogszakorvos keze alá dolgozzanak – tehát önálló kezelést nem végezhetnek, csak segítenek.

A dentálhigiénikus képzés előfeltétele a fogászati asszisztens szakma, ha tehát a rendelő hierarchiáját nézzük, előbbi felett áll. Bizonyos egyszerűbb beavatkozásokat, kezeléseket önállóan is elvégezhet a pácienseken – ilyen például a fogkő eltávolítása, a fogfehérítés, a polírozás, a plakkfestés, ezenfelül készíthet szájhigiénés kezelési tervet is.

Büszkék vagyunk rá, hogy a VitalEurope rendelőjében a legkiválóbb szakemberekből összeálló professzionális csapat áll a páciensek rendelkezésére.

The post Ahány fog, annyi fogorvos, avagy ki kicsoda a fogászat területén? appeared first on VitalEurope.