Mikor lehet szükség foghúzásra?

A konzerváló fogászat célja a saját fogak megmentése, amikor csak lehetséges. Előfordulhat azonban, hogy az erre irányuló kezelés – például a fogtömés, a gyökérkezelés vagy a fogászati korona felhelyezése – már nem elég. Amennyiben egy vagy több fog már helyrehozhatatlan károkat szenvedett, indokolttá válhat az eltávolítása. A fogorvos foghúzást javasolhat például súlyos fogszuvasodás vagy ínybetegség, sérülés, torlódás, illetve akadályozott fognövekedés miatt.

Hogyan zajlik a foghúzás?

Első lépésként helyi érzéstelenítést alkalmazunk az érintett fognál és a környező szöveteknél. (Amennyiben a páciens úgy kívánja, vagy más körülmények indokolttá teszik, a foghúzás akár altatásban is elvégezhető.)

Ezután speciális eszközökkel óvatosan meglazítjuk a fogat, és kiemeljük a fogágyból. Bizonyos esetekben ínymetszésre – tehát sebészi fogeltávolításra – lehet szükség, hogy hozzáférjünk az adott foghoz, főleg bölcsességfog, súlyos szuvasodás vagy ínyvonal alatti törés esetén. 

A fog eltávolítása után kitisztítjuk és fertőtlenítjük a fogágyat. Végül öltéseket is alkalmazhatunk a gyógyulás elősegítésére, ami azonban nem mindig szükséges.

Mi történik közvetlenül a foghúzás után?

Gézdarabot helyezünk a fog helyére, és megkérjük a pácienst, hogy nagyjából 20 percig folyamatosan harapjon rá, állandó nyomást gyakorolva a sebre. Ez hozzájárul a véralvadáshoz, pontosabban a vérzést elállító vérlemezkedugó kialakulásához. A gézdarab eltávolítható, amint a vérzés eléggé lecsillapodott. Enyhe vérzés még jelentkezhet a következő 24 órán belül.

Mit nem szabad foghúzás után?

Mivel az eltávolított fog helyén keletkező vérdugó elősegíti a gyógyulást, nem szabad piszkálni azt, vagy belenyúlni a sebbe. Ez ugyanis fájdalmas következményekkel járhat, akár újabb beavatkozást igénylő gyulladáshoz is vezethet. Tilos szívogatni, köpködni vagy öblögetni a fog helyét, mert ez ugyancsak kárt tehet a vérdugóban. Érdemes odafigyelni az óvatos tüsszentésre és orrfújásra is az első napokban, pláne felső fog eltávolítása után, ami az arcüreget is érintheti. A csukott szájjal való tüsszentés, a tengervizes orrcsepp, illetve az orr törölgetése fújás helyett mind hozzájárul a gyorsabb gyógyuláshoz.

Dohányozni szigorúan tilos legalább a sebzáródásig a szívó hatás és a méreganyagok miatt. Folyadékot fogyasztani bármikor lehet, étkezni viszont csak a fájdalomcsillapító hatásának elmúltával, különben sérülést okozhat a harapás. 

A tévhittel ellentétben normál állagú ételek fogyasztása javasolt a pépesek helyett, hiszen a pép könnyebben megtapad a sebben. Remek választást jelentenek a növényi tejtermékek, a péksütemények, a párolt és sült zöldségek, gyümölcsök, a párolt vagy jól átsütött húsok, a grillezett fogások, a tej és tejszín nélküli levesek, a nem csípős és nem tejszínes tésztaételek, a tejes vagy tojásos öntet nélküli saláták, a kekszek és a piskóták.

Kiemelten fontos a megfelelő szájhigiénia megtartása. A seb környéke extra puha fogkefével tisztítható anélkül, hogy a sörtéket belenyomnánk a sebbe.

A teljes gyógyulás általában 2-3 hétig tart. Az első 5 napban tilos a sport és a kemény fizikai munka, beleértve az erőkifejtéssel és hajolgatással járó házimunkát is. A szauna, a meleg fürdő, a strandolás és a napozás szintén hátráltathatja a gyógyulást ebben az időszakban.

The post Foghúzás után – Tudnivalók és teendők appeared first on VitalEurope.

Bár sokakban él a rémkép, hogy a fogorvosok kedvenc hobbija a foghúzás, és amikor csak lehet, azonnal fogót ragadnak, valójában erre csak a legszükségesebb esetekben kerül sor. Ha például előrehaladott fogszuvasodás, fogágybetegség miatt már menthetetlen a fog, akkor bizony el kell távolítani, különben még súlyosabb panaszokhoz vezethet. De előfordulhat, hogy valakinél fogszabályozás miatt van szükség egy-egy fog kihúzására, illetve gyakori még a bölcsességfog eltávolítása, ha nincs elég hely számára az állkapocsban és/vagy folyton begyullad.

A legtöbb esetben pár perc alatt túl is esünk a procedúrán, de utána a gyógyulás érdekében még néhány napig ügyelnünk kell pár dologra. Bár ezeket mindig felsorolják személyesen is a pácienseknek, az izgalom miatt nem biztos, hogy a fogorvosi székben ülve mindent megjegyzünk. Éppen ezért mai bejegyzésünkben összegyűjtöttük a tudnivalókat dr. Kelemen Mátéval, a VitalEurope szájsebészével.

Kincsként óvjuk a sebet

A foghúzás velejárója, hogy seb marad az eltávolított fog helyén, ami vérzést okoz. Ennek csillapítására tamponálást alkalmaznak: egy fogászati, gézből készült tampont kell az érintett területre szorítani óvatos ráharapással kb. 30 percig. Ezután is előfordulhat minimális vérzés, de fontos, hogy ne kezdjük el szívogatni. A foghúzás helyén ugyanis véralvadék keletkezik, ami dugóként elzárja a sebet. Ennek nem szabad megsérülnie, elmozdulnia, ezért egy hétig kerülendő az öblögetés, a köpködés és a szívószál használata is. Erre az időre hanyagoljuk a fizikailag megerőltető tevékenységeket és a sportot is, a dohányzás pedig szigorúan tilos, mert azonnali gyulladást okozhat. Ugyanakkor a seb tisztán tartása is nagyon fontos, tehát a napi kétszeri fogmosás nem maradhat el foghúzás után sem. A beavatkozást követő másnap már puha sörtéjű fogkefével finoman megtisztíthatjuk az eltávolított fog helyét, ezzel is csökkentve az elfertőződés okozta szövődmények kialakulásának esélyét.

Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés

Gyakori tévhit, hogy foghúzás után koplalni kényszerülünk. Az érzéstelenítő hatásának elmúlta után szabad enni és inni, de az első napokban célszerű pépesebb, puha ételeket fogyasztani. Ha pedig rágunk is, azt ne azon az oldalon tegyük, ahol a fogeltávolítás történt. A következő élelmiszereket pedig tegyük egy hétre tiltólistára:

•  A tejtermékeket, főleg a joghurtot és a kefirt, mert a bennük lévő élő baktériumkultúrától elfertőződhet a seb.
•  Az apró magvas, rizses, ragacsos fogásokat, amelyek beletapadhatnak a sebbe. Ha mégis ilyen történne, akkor semmiképp ne kezdjük el éles tárggyal vagy a nyelvünkkel kipiszkálni! Inkább adjunk egy kis időt, hogy magától távozzon, és konzultáljunk fogorvosunkkal.
•  A forró, fűszeres ételeket, mert irritálják a friss sebet.
•  A szénsavas italokat, valamint a magas savtartalmú zöldségeket, gyümölcsöket (például paradicsom, citrusok), mivel maró hatásuk révén szintén gátolják a seb gyógyulását.

Ha kell a szike

A legtöbb esetben egyszerű foghúzással orvosolható a probléma, de például beletört fog vagy elő nem tört bölcsességfog esetén műtéti fogeltávolításra van szükség. Szájsebészeti műtétkor mindig varrattal zárják le a sebet, ezért az utóápolás is valamivel nagyobb gondosságot igényel, még fontosabb a terület tisztán tartása. Mivel a műtét komolyabb beavatkozás, mint az egyszerű foghúzás, szükség lehet antibiotikum és akár vényköteles fájdalomcsillapító alkalmazására is.

A műtéti foghúzás természetes velejárója, hogy néhány napig beduzzadhat az arc az adott oldalon. Ennek csökkentésére ajánlott jeges borogatást alkalmazni (kívülről, soha nem a fog helyére közvetlenül!), valamint hogy a duzzanat ne húzódjon rá a szemkörnyékre, magasabb párnákkal megemelt fejjel aludni. Ritkább mellékhatás az átmeneti szájzár, de ha megesik velünk, ne ijedjünk meg, a száj tornáztatásával elmúlik.

A felső rágófogak, bölcsességfogak eltávolításakor előfordulhat, hogy megnyílik az arcüreg. Sokan tévesen azt gondolják, hogy ez orvosi műhiba következménye, de erről szó sincs, valójában egyedi anatómiai adottság áll a hátterében. Ha ugyanis az eltávolítandó fog gyökere vagy az akörüli gyulladás belelóg az arcüregbe, akkor foghúzás után kis járat keletkezik az arc- és szájüreg között. Ezért végeznek felső foghúzás esetén mindig orrfújásos próbát a fogeltávolítás után, és ha szükséges, arcüregzárással orvosolják a problémát. A páciens részéről ez annyi pluszkényelmetlenséggel jár, hogy a foghúzást követő 3 hétben tilos az orrfújás és a fizikai megerőltetés.

Mikor gyógyul be a foghúzás helye?

A foghúzás gyógyulása két szakaszra osztható. Az első fázisban történik az úgynevezett lágyszöveti sebzáródás, amikor a fogeltávolítás során keletkezett lyukat benövi az íny. Talán meglepő, de az íny a leggyorsabban regenerálódó szervünk: ha varratra is szükség volt, akkor azt 7–10 nap után távolítják el, a foghúzás után 12–14 nappal pedig már be is záródik a seb.

Különösen az első hétben, amíg még jórészt nyitott a seb, kell vigyáznunk és betartanunk a fenti szabályokat. Ha ugyanis nem vagyunk elég óvatosak, akkor a 3-4. napon nagyon éles, fájdalomcsillapítóval sem igazán enyhülő kisugárzó fájdalmat tapasztalhatunk, ami az alveolitis, vagyis a fog csontos ürege gyulladásának jellemző panasza. Ez a tünetegyüttes akkor alakul ki, ha az eltávolított fog helyén keletkező véralvadék sérül, elmozdul, és az alatta lévő csont felszíne felülfertőződik.

Amennyiben követjük az orvosunk utasításait, akkor az íny gond nélkül be tudja nőni a foghúzás helyét, és megkezdődik a seb csontos gyógyulása. Ez már az íny által védve történik, ezért kevésbé érzékeny folyamat. 3–6 hónap elteltével ép, egészséges csontszövet képződik, és ekkor aktuálissá válik a fogpótlás (kivéve bölcsességfog vagy fogszabályozás miatti foghúzás esetén). Nem elég ugyanis megszabadulni a problémás fogtól. Ahhoz, hogy a jövőben gond nélkül tudjunk enni, beszélni és mosolyogni, mielőbb érdemes pótolni is a hiányzó fogat.

The post Mi a teendő foghúzás után? appeared first on VitalEurope.

Honnan ered a bölcsességfog elnevezés?

Ritkábban emlegetik így, de a bölcsességfog valójában a harmadik nagyőrlőfogunk. A fogsor utolsó, nyolcadik tagja, melyből állcsontonként kettő található. Köznyelvi elnevezésüket onnan kapták, hogy általában 16–25 éves kor között törnek elő (a tejfogakból ezért van 32 helyett csak 20), amikor az ember már tapasztaltabb, vagyis bölcsebb. A bölcsességfogak kibújhatnak néhány nap alatt, de van, akinél évekig tart ez a folyamat. Ahogy az is előfordulhat, hogy elakadnak, illetve rosszul nőnek ki. Ritka ugyan, de van, akinek egyetlenegy bölcsességfoga sem tör elő, mert annak csírái nélkül születik.

A jövő emberének már egyáltalán nem lesz bölcsességfoga?

Bizony, a kutatások azt támasztják alá, hogy az evolúció következtében a bölcsességfogak teljesen eltűnnek. Ennek magyarázata a bölcsességfog funkciójában rejlik: a nevével ellentétben természetesen nem a tudás forrása vagy őrzője, hanem a táplálék elfogyasztásának céljából fejlődött ki. Az ősidőkben ugyanis az evéshez sokkal intenzívebb rágótevékenységre volt szükség, mint most. Az emberek nyers (vagy minimálisan hőkezelt) húst, növényi magvakat és magas rosttartalmú élelmiszereket fogyasztottak. Ám a főzésnek köszönhetően, illetve mióta a magvakat fogaink helyett különböző eszközök őrlik, a bölcsességfog egyre kisebb szerepet kap. Az állkapocs pedig az elmúlt századok folyamán lassanként alkalmazkodott ehhez az új helyzethez, egyre kisebb lett. Az őrlőfogak száma csökkent, és talán pár száz vagy ezer év múlva a bölcsességfog is már a múlté lesz.

Sokan persze már most örülnének, ha bölcsességfog nélkül élhetnének, hiszen nem kevés fejfájást, jobban mondva fogfájást képesek okozni. Előbb már említettük, hogy a helyhiány miatt sokszor nem tudnak rendesen előtörni: ilyenkor tasakok alakulhatnak ki, amelyek elfertőződve ínygyulladáshoz vezetnek. Ám a teljesen kibújt bölcsességfog is sok probléma forrása lehet. Mivel nagyon hátul helyezkedik el a szájban. Nehézkes a tisztítása, ezért könnyebben és gyorsabban keletkezik rajta fogkő, illetve a fogszuvasodás is hamarabb indul be. A bölcsességfogakon tanyát vert fogkőben és lepedékben nyüzsgő baktériumok pedig szintén növelik az ínygyulladás rizikóját. Nem véletlen, hogy góckutatás során először a bölcsességfogak állapotát vizsgálják, mert sokszor itt lapul a baj forrása.

A felelősségteljes fogorvosok persze első körben konzerváló kezeléssel igyekeznek megmenteni a fogat, ám ha a panaszok és a fogromlás súlyossága indokolja, a foghúzás a legjobb opció. A bölcsességfogak eltávolítása után pedig a többi fog szó szerint fellélegezhet. Gyakori ugyanis, hogy a 7-es fog a bölcsességfog miatt kezd szuvasodni, mivel az esetek többségében a kettő közti tisztítás sem tud elég alapos lenni. Egy rossz pozícióban növő bölcsességfog pedig akár a fogsor torlódását is okozhatja, ami hosszú távon a harapás változásával és állkapocsízületi panaszokkal jár.

A bölcsességfog eltávolítása nem egyszerű foghúzás, általában szájsebészeti műtét keretében kerül sor rá, mivel gyakran egy része beágyazódik az állkapocsba, így a terület feltárására, illetve a fog fölötti csontrész eltávolítására is szükség van. Sokszor nem egyben, hanem csak több darabban lehetséges kiszedni, miközben vigyázni kell rá, hogy a közeli érzőidegek ne sérüljenek.

Maga a műtét természetesen érzéstelenítésben történik, a modern technológiának (CT-felvétel, precíz eszközök) hála pedig a fájdalmas szövődményektől is egyre kevésbé kell tartani. Ezért is bölcs dolog a bölcsességfogműtétet olyan jól felszerelt fogászati klinikán végeztetni, mint amilyen a VitalEurope.

The post 4 érdekesség, amit a bölcsességfog kapcsán tudni érdemes appeared first on VitalEurope.