A rágó története évezredekre nyúlik vissza: már az ókori görögök is használták, méghozzá a híoszi pisztáciafa nedvéből készítették. Manapság szerencsére nem kell fákat csapolnunk a rágózáshoz. Ami azon túl, hogy friss leheletet biztosít, cukormentes változatban még a fogaknak is jót tesz.
Rágózással a lepedékképződés ellen
A rágózás serkenti a nyáltermelést, ami a szervezet saját fegyvere a lepedékképződésért felelős baktériumok elszaporodása ellen. Ezek a baktériumok természetes módon vannak jelen a szájüregben. Miután kölcsönhatásba lépnek a táplálékkal bevitt cukrokkal és keményítőkkel, elindul a lepedékképződés folyamata. A megfelelő szájhigiénia azt jelenti, hogy ezt a lepedékképződési folyamatot alapos tisztítással igyekszünk még „csírájában elfojtani”. Igen ám, de mit tehetünk akkor, ha éppen nincs lehetőségünk fogat mosni? Fontos, hogy a rágózás semmiképpen nem váltja ki a napi 2-3 fogmosást, a köztes étkezéseknél vagy kávézás után viszont valóban segíthet gyorsan és hatékonyan helyreállítani a száj pH-értékét, vagyis semlegesíteni a baktériumok miatti savas kémhatást. Cukortartalmú rágógumival – éppen a benne lévő cukor miatt – nem lehet ilyen kedvező hatást elérni, tehát mindenképpen érdemes cukormentes változatot választani hozzá. A rágózás különösen ajánlott mindazoknak, akik valamilyen oknál fogva – például cukorbetegség következményeként vagy bizonyos gyógyszerek gyakori mellékhatásaként – nyáltermelési nehézséggel küzdenek.
Segíthet megelőzni a fogszuvasodást
Az idők során számos állítás fogalmazódott már meg a rágózás hatásaival kapcsolatban, amelyeknek természetesen a tudomány is igyekezett a végére járni. Vitathatatlan, hogy a rágó segíthet eltávolítani az ételmaradékokat a szájüregből, így gyors segítségnek kiváló, de a lehető legalaposabb tisztításhoz továbbra is fogmosásra van szükség, fogselyem és szájvíz használatával kiegészülve. Emellett az is bebizonyosodott, hogy a rágózás – a választott rágógumi összetételétől és a rágás időtartamától függően – segíthet megőrizni a fogak ásványianyag-tartalmát, vagyis megelőzni a fogszuvasodást. Az a feltételezés azonban nem igazolódott be, miszerint a rendszeres rágógumi-fogyasztás fájdalmas vagy diszfunkcióhoz vezető elváltozást okozna a rágóízületekben. (Az iménti következtetések a Critical Reviews in Oral Biology & Medicine című szakfolyóiratban jelentek meg T. Imfeld összehasonlító tanulmányának nyomán, aki több mint száz korábbi kutatási eredményt vett górcső alá.)
Nem csak a fogakra hat jótékonyan a rágózás
A fokozott nyáltermelés hozzájárulhat a nyelőcső és a gyomor savasságának kiegyensúlyozásához, főleg refluxbetegség esetén. A rágás folyamata javíthatja az agyi vérkeringést, ami memóriaserkentő hatású, ráadásul a folyamatos izommunka még kimerültség esetén is segíthet koncentrálni. Sokan émelygés ellen is rágógumit használnak, főleg tengeribetegség, illetve hosszabb autó- vagy buszút esetén.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a rágózás nem helyettesíti ugyan a szájápolás alapjait – a rendszeres fogmosást és fogköztisztítást –, viszont remek kiegészítőjük lehet a mindennapokban.
