Az implantációs fogpótlás menete

Maga a fogimplantátum tulajdonképpen nem más, mint egy foggyökérként szolgáló biokompatibilis csavar. Erre kerül egy úgynevezett felépítmény, amely majd a fog(ak) látható részét helyettesítő koronát vagy hidat tartja. Ahhoz, hogy az eredmény tartós legyen, meg kell várni, hogy a fogimplantátum megfelelően beépüljön az állkapocscsontba, tehát végbemenjen a csontosodási folyamat. Ez az esetek többségében 3-4 hónapot jelent, ha azonban csontpótlásra is szükség volt – mert nem állt rendelkezésre megfelelő csontállomány az állkapocscsontban –, akkor 6–9 hónap szokott lenni. 

Ha letelt ez a gyógyulási idő, következhet a felszabadítás. A felszabadítás során ínyformázó csavart helyezünk be, hogy kialakítsák a végleges ínykontúrt, ezzel biztosítva a későbbi fogpótlás tökéletes zárását. Ezt 2–3 hét után távolítják el a szájból, és utána már tényleg nincs más hátra, mint a fogpótlás „megkoronázása”.

Egy vagy több fog pótlása implantátummal

Jó hír, hogy egy vagy több hiányzó fog is pótolható implantátummal. Ilyenkor – a foghiány mennyiségétől és elhelyezkedésétől függően – előfordulhat, hogy néhány implantátum tart egy több tagból álló hidat vagy akár egy egész fogsort. Az all-on-4 fogpótlás például azt jelenti, hogy négy darab speciális implantátum beültetése már fix híd elkészítését teszi lehetővé olyan pácienseknél is, akiknél nem megfelelő a csontállomány, és hagyományos implantátum beültetésére sem adott a lehetőség.

Az első konzultáció alkalmával, a szájvizsgálatot és a képalkotó diagnosztikai vizsgálatot követően válik világossá, hogy mi a legoptimálisabb megoldás az adott páciens számára, s ennek alapján állítjuk össze a személyre szabott kezelési tervet, ami tartalmazza a szükséges beavatkozásokat, azok sorrendjét és időzítését.

Egy vagy több beavatkozásra is szükség lehet

A fogimplantátumok között a fő eltérés elsősorban a felépítményben és a beépítés fázisaiban mutatkozik meg. A fogbeültetés minden esetben egy többlépcsős beavatkozássorozat része. Ugyanakkor az implantátum típusától is függ, hogy maga a beültetés egy vagy több rendelői látogatás során történik-e meg. 

Egyfázisú fogimplantátum esetén nincs külön csontosodási folyamat, amit ki kell várni, hogy csak azután következzen a felépítmény beépítése: ide tartozik az állcsontra helyezett (subperiostealis) és az állcsonton átvezetett (transostealis) implantátum.

A leggyakrabban használt típus a kétfázisú, állcsontba épített (endostealis) fogimplantátum. Itt a már említett néhány hónapos csontosodás után építjük be a felépítményt. A rögzítések módját illetően beszélhetünk csavar, penge vagy henger formáról. A csavarozás lehet sűrű, ritka, duplamenetes, széles vagy éppen keskeny kialakítású. 

A titánium fogimplantátum a leggyakoribb

Az implantátum biokompatibilis anyaga a titániumon kívül lehet tantál, cirkónium, niób vagy platina, ugyanakkor ezek igen ritkán használatosak. A bevonat anyaga kulcsszerepet játszik a csontosodás folyamatában: az implantátum lehet homokfúvott, savmaratott, mikrobarázdált vagy hidroxi-apatit bevonatú. A felépítmény készülhet szintén titánból vagy akár cirkóniumból is. 

A fogimplantátum beültetésének formái

Beszélhetünk ideiglenes fogbeültetésről, ami kifejezetten a csontosodás idejére praktikus, és arra szolgál, hogy enyhítse a terhelést. Van azonnali fogbeültetés, amikor a foghúzás után haladéktalanul beültetjük az implantátumot – ehhez viszont megfelelő csontállományra van szükség. A svájci implantátum (IHDE) akkor használatos, ha a csontszövet terhelésének enyhítéséhez nagy dőlésszögre van szükség.

Ha a csontállomány indokolttá teszi, és csontpótlásra nincs lehetőség, akkor bazális fogbeültetést lehet alkalmazni, amikor a csontozat legerősebb részébe kerül az implantátum, horizontális és vertikális rögzítéssel a minél tartósabb eredmény érdekében. Lézeres fogbeültetésnél – ahogyan a neve is elárulja – orvosi lézer használatával kíméljük az ínyszövetet.

Ha érdeklődik az implantátumos fogpótlás iránt, kérjen időpontot konzultációra!

The post A fogimplantátum fajtái appeared first on VitalEurope.

Miért lehet szükség a bölcsességfog eltávolítására?

Vannak, akiknek a bölcsességfogaik a többi őrlőfoghoz hasonlóan, tehát problémamentesen bújnak elő. Ugyanakkor sajnos gyakori, hogy a bölcsességfog akadályba ütközik az előtörési folyamat során, mégpedig egész egyszerűen azért, mert nincs elegendő helye a normális kifejlődésre. 

Ilyenkor a következő gondok fordulhatnak elő az érintett foggal:

• olyan szögben nő, hogy a szomszédos fog felé dől;
• olyan szögben nő, hogy a szájüreg hátsó része felé dől;
• úgy nő, mintha „ráfeküdne” az állcsontra;
• megfelelő szögben kezd nőni, mégis benne reked az állcsontban.

Ezek bármelyike indokolttá teheti a bölcsességfog eltávolítását.

Mikor kell eltávolítani a bölcsességfogat?

A fenti problémák egy ideig tünetmentesek lehetnek. Bizonyos panaszok viszont egyértelműen arra utalhatnak, hogy ideje a bölcsességfog-eltávolító műtétnek:

• fájdalom,
• a bölcsességfog mögött rekedt ételmaradékok,
• fertőzés vagy ínybetegség,
• fogszuvasodás a részben előbújt bölcsességfognál,
• egy környező fog vagy csont sérülése,
• ciszta a bölcsességfog körül,
• más fogakat érintő fogszabályozás miatti komplikáció.

Mi a teendő, ha nem okoz panaszokat?

A szakemberek véleménye eltérő lehet arról, hogy érdemes-e eltávolítani a kellemetlen tüneteket nem okozó, mégis akadályozottan növekvő bölcsességfogat. Ilyenkor a következő tényezőket célszerű mérlegelni:

• a most tünetmentes fog később még okozhat problémát,
• ha nincs elegendő hely a fog előbújására, akkor többnyire nehézkes a tisztítása, így nagyobb az esély a szuvasodásra,
• idősebb korban gyakoribbak a súlyos panaszok,
• idősebb korban lassúbb lehet a műtét utáni regeneráció.

Hogyan zajlik a bölcsességfog-eltávolítás?

A szájsebészeti ambuláns műtét történhet helyi érzéstelenítéssel vagy altatásban, elsősorban a páciens igényeitől függően. A szájsebész metszést ejt az ínyszöveten, hogy hozzáférjen a foghoz és a csonthoz, illetve eltávolítja a bölcsességfog gyökeréhez való hozzáférést akadályozó csontot. Ezt követően részekre bontja az érintett fogat, hogy könnyebb legyen azt eltávolítani. Az eltávolítás után alaposan kitisztítja a fog helyét. A gyógyulást elősegítheti a seb összevarrása, amire azonban nincs minden esetben szükség. Végül géz kerül a fog helyére a vérzés csökkentésére és a véralvadás elősegítésére.

Bölcsességfog-eltávolítás után

A legnagyobb szakértelemmel és precizitással végzett szájsebészeti műtétek után is kulcsfontosságú az orvosi utasítások pontos betartása, ami hozzájárul a zökkenőmentes gyógyuláshoz és a komplikációk esélyének minimálisra csökkentéséhez. 

Bölcsességfog eltávolítása után normális a vérzés, amit a géz javasolt időközönkénti cseréjével és a megerőltetés (pl. erőteljes köpés) elkerülésével lehet csillapítani. Az otthoni fájdalomcsillapítás történhet vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszer segítségével az utasításoknak megfelelően, ami különösen hasznos lehet akkor, ha csontot is el kellett távolítani. A néhány napig fennálló duzzanat jegeléssel enyhíthető. 

A mindennapi tevékenységek másnaptól kezdve szokás szerint végezhetőek, leszámítva a fizikailag megerőltető munkát vagy testedzést, ami legalább egy hétig kerülendő. Alkoholos, koffeines, szénsavas vagy forró ital fogyasztása a felépülési időszak első szakaszában semmiképpen nem ajánlott. Az első 24 órában inkább csak lágyabb állagú élelmiszerek javasoltak: a kemény, fűszeres vagy forró falatok irritálhatják a sebet. Fogat mosni általában 24 óra elteltével lehet, az érintett terület érzékenységének figyelembevételével.

The post Bölcsességfog eltávolítás: mit érdemes tudnunk róla? appeared first on VitalEurope.

Minőségi fogászati kezelés kedvező áron

A külföldön végzett fogászati kezelés egyik legnagyobb előnye, hogy rendkívül költséghatékony lehet. Némi utánajárással könnyen találhatunk olyan világszínvonalú fogászati klinikát, ahol kedvező árak mellett részesülhetünk a legjobb minőségű ellátásban. Különösen fontos ez egy időigényes és összetett kezelés esetén – mint amilyen többek között a teljes szájrekonstrukció vagy a fogászati implantátumok beültetése –, de olykor akár egyszeri látogatást igénylő beavatkozásoknál is észszerű döntés lehet.

Nincs várakozási idő

Olykor a költséghatékonyságot is megelőzi a fontossági sorrendben, hogy a külföldi fogászati kezelések esetében többnyire nem kell hosszú várakozási idővel számolni. Más keretek között sajnos előfordulhat, hogy akár több hónapot is várni kell egy adott fogászati kezelésre, ami az állapotromlás lehetősége mellett pszichés teherrel is járhat; elvégre ha már megszületett a döntés a szép és egészséges fogsor mellett, akkor nem könnyű továbbra is együtt élni a fogászati problémákkal.

Ugyanolyan elérhetőség és biztonság

Különösen nagy előnyt jelenthet, ha az adott cégnek nemcsak külföldön, hanem az indulási országban is van saját rendelője, ahol lehetőség nyílik az első konzultációra, az utókezelés egy részére, illetve akár későbbi kontrollvizsgálatokra is. Ez olyan biztonságos hátteret nyújt, amelyben a páciens egyszerre élvezheti a külföldön végzett fogászati beavatkozás költséghatékonyságát és az otthoni elérhetőség nyújtotta előnyöket is.

Könnyebb előre tervezni

A tervezett fogászati kezeléstől függően gyakran előfordul, hogy több alkalommal is el kell látogatni a rendelőbe a kezelési terv egyes lépéseinek megvalósulásához. Hosszabb beavatkozássorozat esetén lehet, hogy több időnek kellene eltelnie két vizit között. Sőt, az utolsó alkalmak időpontja, tehát az egész folyamat lezárulta akár bizonytalan is lehet. Ennél sokkal egyértelműbb helyzetet teremt egy külföldi klinikán összeállított egyéni kezelési terv, amelynek lépései a páciens állapota és igényei szerint eleve időhöz kötöttek. Tehát mind anyagilag, mind pedig időráfordításban könnyű a mindennapi élethez igazítani. Külföldi fogászati kezelésnél a beavatkozássorozat időbeli lefolyása igazítható a saját igényekhez, nem pedig a páciensnek kell hozzáigazítania az életét a rendelői vizitekhez.

A látnivalók megismerése

Egy új ország vagy város megismerése mindig színt visz az ember életébe. Sokan ezt említik a fogászati turizmus egyik legnagyobb előnyeként. Noha a fogászati kezelés szükségessége negatív asszociációt kelthet, és hajlamosak lehetünk kellemetlenségként gondolni rá. Miért ne járhatna együtt akár feledhetetlenül mesés élményekkel is? Csodálatos helyek várnak felfedezésre, ráadásul a fogászati kezelések messze nem szoktak egész napos elfoglaltságot jelenteni. Így bármilyen időtartamú városlátogatás esetén lehet kellemes szabadidős programokat szervezni. Budapest például nem véletlenül tartozik a legkedveltebb úti célok közé azoknál, akik szeretnének költséghatékonyan szép mosolyt maguknak: a rengeteg látnivaló mindig feledteti a fogászati kezelés apró kellemetlenségeit.

Ne várjon tovább Ön sem a fogpótlással! Kérjen mielőbb konzultációt rendelőnkbe!

The post Ezek a fogászati turizmus előnyei appeared first on VitalEurope.

Mostani cikkünkben bemutatjuk mindazt, amit az altatásos fogászatról tudni érdemes. A döntést természetesen egyik páciensünknek sem egyedül kell meghoznia, hanem a kezelőorvosával közösen, akinek bármilyen kérdést feltehet a beavatkozást megelőzően.

Mi kell az altatásos fogászathoz?

Az altatásos fogászat klinikánkon minden esetben a személyre szabott kezelési terv részét képezi.

Mindenképpen szükséges hozzá egy tapasztalt aneszteziológuscsapat (többnyire egy szakorvos és egy asszisztens) a megfelelő felszereléssel, illetve egy ugyancsak tapasztalt fogorvosi csapat. Előbbinek az a dolga, hogy a megfelelő altatószerek adagolásával gondoskodjon a páciens elaltatásáról, a mélyalvás állapotának optimális fenntartásáról, végül a páciens felébresztéséről. A fogorvosi team az altatás ideje alatt elvégzi a szükséges beavatkozásokat, méghozzá olyan időhatékonyan, hogy a lehető legrövidebb ideig tartó altatásra legyen szükség a munka minőségének biztosítása mellett.

Hogyan zajlik az altatás?

Az altatás egy mesterségesen, gyógyszerek adagolásával előidézett mélyalvásos állapotot jelent. A páciens ilyenkor nincs tudatánál, így egyáltalán nem érzékel fájdalmat vagy más kellemetlenséget, és nem fog emlékezni a mélyalvásban eltöltött időre.

Az altatószerek adagolása általában intravénásan, kanülön keresztül történik. Ugyanakkor gáz halmazállapotú (maszkon át bejuttatott) készítmények is vannak. A szervezetbe juttatott szer altató, fájdalomcsillapító és izomlazító keveréke, amely segít ellazítani az egész testet.

Az altatószerek intravénás beadása alatt a páciens egy maszkon át oxigént kap. Gyakori módszer, hogy az aneszteziológus arra kéri a pácienst, hogy számoljon vissza tíztől egyig, ami többnyire legfeljebb ötig sikerül, mert a fogorvosi székben ülő lehunyja a szemét és békésen elalszik.

Az altatásos fogászati kezelés időtartama alatt lélegeztetés történik. Lehetőleg orron keresztül, az élettani mutatók – például a vérnyomás, a pulzus, a véroxigénszint és a testhőmérséklet – folyamatos mérése mellett. Ez az aneszteziológuscsapat feladata, miközben a fogorvosi csapat teljes mértékben magára a kezelésre összpontosíthat.

Mi a különbség az altatás és a helyi érzéstelenítés között?

Míg az altatás a már említett mélyalvásos állapotot jelenti, amit aneszteziológus szakember idéz elő, addig a helyi érzéstelenítés csupán egy adott terület érzéstelenítését jelenti, amit a fogorvos egy ínybe adott injekció segítségével tud elérni.

Helyi érzéstelenítés során a páciens végig ébren van. Abszolút tudatában van a környezetének és magának a fogászati beavatkozásnak. Tehát tudja, mi történik vele, és képes szavakkal vagy kézmozdulatokkal reagálni. Ugyanakkor a szájának azon a bizonyos részén, ahová az injekciót kapta, nem érez fájdalmat.

Tulajdonképpen nincs olyan fogászati beavatkozás, ami technikailag megkövetelné az altatást, hiszen minden elvégezhető helyi érzéstelenítés mellett is. Az altatást a páciens kényelme teheti indokolttá, amennyiben kifejezésre juttatja, hogy számára megfelelőbb volna, ha egyáltalán nem lenne tudatánál a beavatkozás alatt, annyira szorong vagy fél a fogorvosi székben.

Az altatásos fogászat megoldást jelent tehát mindazok számára, akik tartanak a fogászati kezeléstől, mert így akár olyan összetett beavatkozásokat is el lehet végezni problémamentesen, amelyek például egy teljes szájrestaurációhoz szükségesek.

Ne várjon tovább Ön sem a fogpótlással! Kérjen mielőbb konzultációt rendelőnkbe!

The post Az altatásos fogászat előnyei appeared first on VitalEurope.

Mi az a fogászati korona?

A fogászati korona fogalmának és céljának ismeretében könnyebb megérteni készítésének lépéseit. Maga a fogászati korona egy mesterséges anyagból készült burok, ami teljesen körülveszi és betakarja a fog íny feletti részét. Ezzel visszaállítja a fog természetes formáját, színét és esztétikáját. Ugyanakkor meggyengült, szuvas, törött fogak esetében nemcsak az esztétikát javítja, hanem meg is erősíti a fogakat. A korona készülhet fém és kerámia kombinációjával, vagy akár teljesen fémmentes alapanyagból is. Ezt a megoldást meglévő saját fogakra, illetve implantátumokra lehet elkészíteni. Egy vagy több hiányzó fog esetén – amennyiben nem az implantátum mellett döntünk – a hídpótlás készítése javasolt.

Mikor és miért lehet szükség fogászati koronára?

Akkor szoktuk például ezt a megoldást javasolni, ha az érintett fog szuvas vagy lyukas, és a szuvasodás mértéke meghaladja a töméssel biztonsággal ellátható méretet. Gyökérkezelés után is célszerű lehet a fog épségének megőrzése érdekében; a gyökérkezelt fogak a korona védelme nélkül minden esetben könnyebben törnek. Szintén korona nyújthat megoldást, ha a fog bármely sérülés, törés miatt olyan mértékű kárt szenvedett, hogy máshogy nem állítható helyre, de még megmenthető. Esztétikai célból is használhatjuk, ha páciensünk csupán a fogának színével, formájával, helyzetével elégedetlen.

A fogászati korona elkészítésének folyamata

Ahhoz, hogy páciensünk ismét nyugodtan mosolyoghasson, a következő lépéseken szoktuk végigkalauzolni a kezelés általános menete szerint.

1. Az első lépés mindig az alapos vizsgálat, a diagnózis felállítása, valamint annak alapján a kezelési terv meghatározása a pácienssel egyetértésben. Erre általában az első találkozás, vagyis a konzultáció alkalmával kerül sor.

2. A következő lépés a fogak előkészítése a korona felhelyezésére: ez a csiszolás, más néven preparálás. A kezelés helyi érzéstelenítésben zajlik, és célja, hogy a fog keményszöveteinek lehetőség szerinti megőrzésével biztosítsuk a korona stabilitását és tartósságát. A preparált fogazatról lenyomatot veszünk, rögzítjük a harapási viszonyokat. A lenyomat alapján a laborunk el tudja kezdeni a koronák készítését, a lenyomatok kemény anyaggal történő kiöntését, valamint a koronák megformázását a választott anyagból (fémkerámiából vagy cirkonból). A lecsiszolt fogakat csonkvédelemmel óvjuk a szájüregben lévő baktériumoktól és más környezeti hatásoktól. Ekkor még ideiglenes koronákat helyezünk a fogakra, hogy a végleges koronák felkerüléséig is funkcionálisan és esztétikailag megfelelő legyen a fogazat.

3. Megtörténik a vázpróba, amikor ellenőrizzük a korona alapját biztosító vázat. Eltávolítjuk az ideiglenes koronákat, majd felhelyezzük a vázat a lecsiszolt fogakra. Ellenőrizzük az illeszkedést, szükség szerint igazításokat végzünk. Közösen kiválasztjuk a fogszínt. Az ellenőrzés után visszahelyezzük az ideiglenes koronákat.

4. A végleges koronák felhelyezéséhez először levesszük az ideigleneseket. Még egyszer ellenőrizzük a színt, a formát, az illeszkedést. Amennyiben mind a páciens, mind az orvosunk elégedett az eredménnyel, megkezdődik az átadás. Orvosunk beragasztja a végleges koronákat a lecsiszolt fogakra, így páciensünk újra bátran mosolyoghat.

Fontos tudni, hogy az esetleges kiegészítő procedúrák (úgymint a gyökérkezelés, a foghúzás stb.) befolyásolhatják a kezelés menetét. Ezért jut kulcsszerep az első vizsgálat nyomán összeállított egyéni kezelési tervnek, amelyet előre és az egyes lépések előtt is egyeztetünk a páciensünkkel, hogy mindig pontosan tudja, mi vár rá, s választ kaphasson minden felmerülő kérdésére.

Ne várjon tovább Ön sem a fogpótlással! Kérjen mielőbb konzultációt rendelőnkbe!

The post A fogászati korona készítésének lépései appeared first on VitalEurope.

Ráadásul ez a kölcsönhatás meglepően szoros. A mentálhigiénés problémák ugyanis olyan védekezőmechanizmuson alapuló szokásokhoz vezethetnek, mint például a dohányzás. Ami a fogak egészsége szempontjából súlyos következményekkel járhat. Ráadásul az érintetteknél magasabb a kockázata annak, hogy tartanak a fogorvosi kezeléstől, így a végsőkig halogatják azt.

Táplálkozási zavarok és problémák

Többek között a szorongás, a depresszió vagy a pánikbetegség is együtt járhat olyan magatartásformákkal, amelyek rontják a fogak egészségi állapotát. Ilyen lehet a tápanyaghiányt eredményező étvágytalanság. Az elégtelen kalciumbevitel és a hangulatra is kiható alacsony D-vitamin-szint károsítja a fogzománcot. Bizonyos táplálkozási zavarok következményei – például a bulimiáé – akár szélsőséges mértékben is roncsolhatják a fogakat és a szájüreget.

Sokaknál a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek és italok bőséges fogyasztása is jellemző lehet kompenzáció gyanánt. Ezek ugyanis könnyen elérhető örömforrásnak tűnnek, ám nagy árat kell fizetni a néhány pillanatig tartó boldogságért: amellett, hogy a pluszkalóriák súlygyarapodást eredményezhetnek, még a fogak állapota is romolhat. Fennálló mentális betegségek esetén sajnos az alkohol- vagy kábítószer-függőség kockázata is magasabb, ami szintén roncsolja a fogakat és a szájüreg szöveteit.

Nehezebb fenntartani a szájhigiéniát

Alacsony energiaszint és állandó kimerültség mellett olyan mindennapi teendők is nehézséget jelenthetnek, mint a fogmosás vagy a fogselyem használata, így nehezebb feladatnak bizonyulhat a szájhigiénia fenntartása. A foglepedék-képződés melegágyát jelentő szájszárazság is jelentkezhet a folyadékfogyasztás elmulasztása miatt vagy a kezelésre szolgáló gyógyszerek mellékhatásaként.

Megoldás: a megelőzés

A fogak rossz állapota – a funkcionális és esztétikai problémák miatt érthető módon – negatívan hat a mentális egészségre. Ezért a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás a megelőzés, vagyis a fogak egészsége megőrizhető még akkor is, ha esetleg nagyobb erőfeszítéssel jár egy fennálló mentális betegség esetén.

Napi kétszeri alapos fogmosással, fogselyem és szájvíz használatával, a dohányzásról való leszokással, a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek és az alkohol fogyasztásának mellőzésével vagy minimálisra csökkentésével, kiegyensúlyozott táplálkozással és legalább évenkénti rendszeres fogászati szűrővizsgálattal máris eggyel több okunk lehet a mosolyra.

Gyógyszermellékhatásként jelentkező szájszárazság esetén segíthet a cukormentes rágógumi, ami helyreállítja a száj pH-értékét, ám semmiképpen nem helyettesíti a fogmosást.

Mentális állapot és a fogak egészsége – Fontos a szakszerű orvosi segítség

Noha a gondolataink és az érzéseink tudatos megélésével, rendszeres testmozgással, illetve tartalmas emberi kapcsolatokkal rengeteget tehetünk a mentális egészségünkért, megfelelő szájápolási rutinnal pedig a fogaink egészségéért, vannak helyzetek, amikor haladéktalanul szakemberhez kell fordulni.

Bármilyen fogászati probléma gyanújának felmerülésekor – például olyan tünetek jelentkezésekor, mint a fájdalom vagy a fogínyvérzés – érdemes minél előbb időpontot kérni a fogorvoshoz, és nem arra várni, hogy „magától elmúljon”, mert annak súlyos állapotromlás lehet a vége. Ugyanígy igaz, hogy bármilyen depressziós vagy szorongásos panasszal (például hetek óta fennálló rosszkedvvel, motivációhiánnyal, nyomasztóan negatív gondolatokkal) célszerű minél hamarabb mentálhigiénés szakemberhez fordulni. Így lehet a mosolyunk egészséges és szép!

The post Mentális állapot és a fogak egészsége – Így függenek össze appeared first on VitalEurope.

Nem szabad elviccelni a tejfogakat!

Bár sokan úgy vélik, nem nagy probléma egy-két szuvas tejfog, hiszen azok úgyis kipotyognak, ez több szempontból rossz meglátás. Egyrészt ha kezeletlenül marad az elromlott tejfog, az akár a fejlődő maradandó fog csírájának sérüléséhez is vezethet. Másrészt a helyes fogápolás alapjait már gyermekkorban le kell fektetni. Már az első fogak előbújása után mossuk meg csemeténk fogát babafogkefével, 2-3 éves korban pedig átszoktathatjuk őt az önálló fogmosásra. Ügyeljünk rá, hogy este, fogmosás után már csak vizet fogyasszon a gyermekünk, és napközben is minél kevesebb cukros étel vagy ital kerüljön elé. Edukációs jelleggel pedig a fogászat hónapja kifejezést akár az esti mesébe is beleszőhetjük, hogy az ő nyelvükön magyarázzuk el ennek fontosságát. Mindezeken felül fogorvoshoz évente egyszer látogassunk el velük, ne csak akkor, ha probléma akad, így kellemes élményeket is gyűjthetnek a fogászattal kapcsolatban.

Haverok, buli, fogmosás

Tinédzserkorban előtérbe kerül a fogszabályozás, mely nemcsak esztétikai okok miatt lehet fontos. A szabálytalan fogsor ugyanis hosszabb távon komolyabb problémákhoz, akár fogvesztéshez is vezethet. Bár sokan cikinek érzik a fogszabályzót, pár hónap kényelmetlenségért cserébe évtizedekig magabiztos mosolyt ad. A fiatalok másik gyakori szájápolási problémája, hogy egy-egy átbulizott vagy éppen áttanult este után kihagyják a fogmosást, mert fáradtan inkább egyből bedőlnek az ágyba. Ez viszont rossz szokás, főleg, ha előtte alkoholt vagy szénsavas italokat fogyasztottak, azok ugyanis alvás közben nem pihennek, hanem nagy erővel károsítják a fogzománcot.

Áldott állapot – de nem a fogaknak

Tény, hogy a várandósság alatt sok kismama küzd fogproblémákkal, de az már tévhit, hogy ennek az oka az, hogy a baba „elszívja“ a szervezetből a fogak számára szükséges tápanyagokat. Valójában arról van szó, hogy a hormonháztartás felborulása miatt megváltozik a nyál összetétele és a száj baktériumflórája. A leendő anyukák fogínye ennek következtében hajlamosabb a vérzésre, gyulladásra, ahogy a fogágy is begyulladhat. Ezért a terhesség alatt különösen érdemes figyelni a megfelelő szájhigiénére, és panaszok esetén felkeresni a fogorvost. Az első trimeszterben célszerű elhalasztani a komolyabb kezeléseket, de utána a legtöbb gond nélkül elvégezhető.

Gyúrjunk az egészséges fogsorra!

Bár a hivatásos és hobbisportolók általában egészségesebben táplálkoznak, őket sem kerülik el a fogászati problémák. Ennek oka, hogy sportolás közben a nagyobb vízveszteség miatt nem termelődik elegendő nyál a szájban, ami elősegíti a fogak romlását. Másrészt a sportolók gyakran fogyasztanak különböző fitneszitalokat, fehérjeporokat és energiaszeleteket, amelyek magas cukor- és proteintartalma növeli a fogszuvasodás, valamint az erózió kockázatát. Természetesen emiatt nem kell feladnunk a sportos életmódot, de figyeljünk rá, hogy a fogainkat is legalább annyira ápoljuk, mint izmainkat. És ne feledjük: ahogy a sportolásra, a szájápolásra is érvényes, hogy ne kampányszerűen cselekedjünk. Tehát ne csak a fogászat hónapja alkalmából, hanem egész évben jó kondiban tartsuk a fogainkat.

Arany évek, a fogainknak is

Idősebb korban már gyakoribbá válnak a fogproblémák, ami természetes jelenség, de ez nem jelenti azt, hogy bele is kell törődnünk. Továbbra is fontos, sőt talán a korábbiaknál is fontosabb a rendszeres fogmosás, amelyet érdemes kiegészíteni fogselyem és szájvíz használatával. Ha pedig elvesztünk egy fogat, minél előbb forduljunk szakemberhez. Ma már a modern fogászati implantátumoknak hála, kényelmesen és gyorsan pótoltathatjuk egy vagy akár több hiányzó fogunkat, így magabiztos mosolyunkat nem kell nyugdíjaznunk.

The post A fogászat hónapja – Egészséges mosoly minden életkorban appeared first on VitalEurope.

Jó tanácsok a fogápoláshoz #1: azonnali fogfehérítés?

Mindenki szeretne ragyogó mosolyt, így hát nem meglepő, hogy nagy a kereslet a különböző fogfehérítő termékek és módszerek iránt. Sajnos a nem megfelelő szájhigiénia vagy a több szempontból is egészségkárosító dohányzás mellett bizonyos gyakran fogyasztott élelmiszerek – például a kávé, a vörösbor – is felelősek lehetnek a fogak elszíneződéséért, akárcsak az idő múlása. Az azonnali fogfehérítő módszerek igen látványos eredménnyel kecsegtetnek, méghozzá nagyon rövid idő alatt. Hatásmechanizmusuk változatos lehet. Már ha a gyártók és a forgalmazók egyértelművé teszik egyáltalán azokat a felhasználók számára. Általában valamilyen kémiai anyaggal – elsősorban hidrogén-peroxiddal – vagy UV-fénnyel működnek. Szerencsés esetben valóban el lehet érni velük valamilyen pozitív változást, ám gyakran előfordul, hogy ennek ára csak később válik nyilvánvalóvá. Továbbá nem pénzben mérhető: a nem megfelelő, nem szakember által alkalmazott, nem személyre szabott fogfehérítő módszerek ugyanis károsíthatják a fogak felszínét, ínybetegség esetén pedig állapotromlással járhatnak. Aki tehát elégedetlen a fogai színével, állapotával, jobban teszi, ha fogorvoshoz fordul, ahol szakszerű kezelésben részesülhet.

Jó tanácsok a fogápoláshoz #2: aktív szenes fogkrém?

Az aktív szén nem más, mint egy por állagú anyag, ami számos természetes forrásból származhat, beleértve a kókuszdióhéjat, az olívamagot, a lassan égetett fát vagy a tőzeget. A por attól válik kémiailag aktívvá, hogy extrém hő hatására oxidálódik. Ez lehetővé teszi, hogy megkösse a méreganyagokat és a szagokat. Ennek köszönhető, hogy az aktív szenet már az 1800-as évek óta eredményesen használják mérgezéses tünetek enyhítésére, majd hasfogóként az orvoslásban, újabban pedig tisztító arcmaszkokban és samponokban is megtalálható. Az utóbbi időben elterjedt, hogy a méreganyagok megkötésének képessége hatékony fogfehérítővé teszi az aktív szenet. Így ma már fogkrémek összetevőjeként is megtalálható a boltok polcain. Ezek a termékek a reklámok szerint képesek eltávolítani a foglepedéket és az elszíneződéseket. Népszerűségük ellenére azonban máig nem áll rendelkezésre olyan tudományos bizonyíték, ami mindezt alátámasztaná. Sőt, a világszerte elismert Amerikai Fogorvosok Szövetségének (ADA) állásfoglalása szerint az aktív szén durva felülete akár károsíthatja is a fogzománcot ahelyett, hogy fehérítené azt. Így az azt tartalmazó termékek továbbra sem kaphatják meg a szakmai szervezet jóváhagyását igazoló jelzést.

Jó tanácsok a fogápoláshoz #3: fogszabályozás 3 hónap alatt?

A fogszabályozás igen összetett folyamat, amelyhez hozzátartozik a fogak helyzetének pontos felmérése, képalkotó diagnosztikai vizsgálata, a harapáslenyomat készítése, egy személyre szabott kezelési terv összeállítása, a megfelelő fogszabályozó készülék megtervezése és felhelyezése, a rendszeres kontroll (aktiválás), valamint az utókezelésnek tekinthető retenciós fázis. Amikor éjszakai vagy fix megoldás segítségével biztosítjuk a fogak új helyzetének megmaradását. A szakszerű fogszabályozás időtartama – a fogak helyzetétől és állapotától függően – jellemzően 1-3 év. Ezt egy 1,5-2 éves retenciós fázis követ. Csábító lehet az ötlet, hogy mindezt „gyorsabban letudjuk”. Azonban mivel itt egy nagyon komoly, fogakat és állcsontszöveteket érintő beavatkozásról van szó, semmiképpen sem érdemes eltekinteni a szakértelemtől és a bizonyíthatóan bevált, biztonságos megoldástól. A gyors és/vagy feltűnően olcsó fogszabályozási módszerek jó esetben egyszerűen csak hatástalanok, rossz esetben viszont akár későbbi kezelést igénylő károsodást is okozhatnak a fogakban és a szájüregben. Rendezett fogsor és szép mosoly a fogászati rendelőben, szakértők keze által születik, nem pedig hangzatos hirdetések és gyorsnak ígért megoldások nyomán.

Ha Ön is szeretné jó kezekben tudni a mosolyát, kérjen időpontot hozzánk!

The post Jó tanácsok a fogápoláshoz: 3 jól csengő reklámfogás, aminek nem szabad bedőlni appeared first on VitalEurope.

A megváltozott hormonháztartás a fogakra is kihat

A babavárást és a szoptatást olyan hormonális változások kísérik, amelyek hatására megváltozhat a termelődött nyál mennyisége és összetétele, így elszaporodhatnak a szájüregben a baktériumok. Ennek egyik első jele a duzzadt vagy vérző íny lehet. A helyzetet ronthatja, ha a kismama olyan ételeket kíván, amelyek magas cukor- vagy sótartalma ugyancsak növeli a szájüregi problémák kockázatát. A terhességgel járó fokozott érzékenység és stressz ugyanakkor csökkenti a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, ami megnövelheti a szájüregi fertőzések kialakulásának veszélyét is.

Az eddigi kutatások és tapasztalatok alapján gyakori, hogy a kismamáknál fokozott lepedékképződést lehet megfigyelni, ami az erjesztett szénhidrátokat és hozzáadott cukrot tartalmazó ételek és italok rendszeres fogyasztásának tudható be, a sokaknál előforduló reggeli rosszullétekkel járó hányás (hyperemesis gravidarum) pedig a gyomorsavtartalom révén károsíthatja a fogzománcot. Mindennek fényében nem meglepő, hogy a kismamáknál gyorsabban alakulhat ki szájnyálkahártya-irritáció, ínygyulladás, fogágybetegség (periodontitis) vagy akár fogvesztés is. Érdekesség, hogy a hormonális változások a szájüreg érfalainak gyengülésével járhatnak, ami akár közvetlenül is növelheti az ínyduzzanat és a fogágybetegség kockázatát, a nyál jellemző elsavasodása pedig megkönnyíti a baktériumok elszaporodását.

Egészséges fogak szoptatás alatt: a kulcs a fogászati szűrővizsgálat

Sajnos sok kismama nem fordul fogorvoshoz a várandósság és a szoptatás időszakában még akkor sem, ha problémát tapasztal. Ennek oka lehet a tévhit, miszerint ilyenkor nem szabad fogászati vizsgálatot vagy beavatkozásokat végezni. A vizsgálatnak természetesen nincs akadálya, az egyes beavatkozásokról pedig minden esetben egyénre szabott döntés születik, ami egyaránt szem előtt tartja az anya és a gyermek egészségét; annál is inkább, mivel a várandósság alatti szájüregi problémák növelhetik a koraszülés és a csekély születési súly kockázatát. Ezek az összefüggések egyértelműen rámutatnak, hogy ilyenkor a fogak egészsége is fokozott figyelmet igényel és érdemel.

A megelőzés a leghatékonyabb módszer

Természetesen az a legideálisabb, ha a kismama már a gyermekáldás tervezése előtt is gondosan odafigyel a fogai állapotára, így a várandósság idején eleve nem kell régóta fennálló fogászati problémákkal küszködnie. Érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetni a szájhigiénia fenntartására, akár az alapvetőnek tekinthető napi két fogmosás gyakoriságának növelésével. A fogselyem, a fogköztisztító kefe és a szájvíz használata is rengeteget segíthet a fogak épségének megőrzésében. A rendszeres – legalább évenkénti – fogászati szűrővizsgálaton túl akár ráadás alkalmat is érdemes lehet beiktatni, illetve bármilyen szájüregi probléma jelentkezésekor a lehető leghamarabb szakemberhez javasolt fordulni. Ezekkel együtt adottak lehetnek az egészséges fogak szoptatás alatt is.

Ha Önnél is eljött a fogászati szűrővizsgálat ideje, kérjen hozzánk időpontot!

The post Egészséges fogak szoptatás alatt – Mit tehetünk ebben az időszakban? appeared first on VitalEurope.

A fogínyvérzés lehetséges okai

Fogínygyulladás (gingivitis)

A gyulladt íny a világ egyik leggyakoribb betegsége, amiről korábban már részletesen is írtunk. Vele járó kellemetlenség lehet például az egyik leggyakoribb tünet, a fogínyvérzés. A fogínygyulladás kialakulásának kockázatát növeli a nem megfelelő szájhigiénia, a fogak torlódása, ritkább esetben pedig bizonyos gyógyszerhatóanyagok vagy hormonális változások is okozhatnak ilyen jellegű gyulladást. Ha fogmosáskor vagy étkezéskor Ön is ínyvérzést tapasztal, méghozzá duzzadt és vöröses ínnyel, illetve fájdalomérzettel együtt, akkor mielőbb érdemes fogorvoshoz fordulnia, hiszen a fogínygyulladás rendkívül jól kezelhető, sőt visszafordítható problémának számít. Amennyiben viszont késik vagy elmarad a kezelés, sajnos súlyosbodhat az íny állapota, ami további szájüregi kórképekhez is vezethet.

Fogágybetegség (paradontitis)

A paradontális betegség már nemcsak az ínyt érinti, hanem a fogakat körülvevő tartószöveteket és csontokat is. Kialakulásának oka általában a kezeletlen fogínygyulladás, amihez hozzátartozik a hosszú időn keresztül figyelmen kívül hagyott fogínyvérzés is. Ez az állapot mielőbbi fogászati kezelést igényel, mert fogvesztést okozhat: a plakklerakódás itt már olyan mennyiségű, s olyan régóta fennáll, hogy a baktériumok az ínynél is mélyebbre jutottak, aminek a hatására szövetkárosodás alakult ki. Ha az íny már „visszahúzódott” vagy „levált” a fogakról, akkor az így szabaddá vált felületeken is elszaporodhatnak a baktériumok, ami még tovább ront a helyzeten: foghúzás válhat szükségessé, vagy kezelés nélkül az érintett fogak maguktól kieshetnek. Jó hír viszont, hogy egyrészt megfelelő szájhigiéniával, rendszeres fogászati szűréssel, fogínygyulladás gyanújának esetén pedig a kezelés időben történő elkezdésével megelőzhető a probléma; másrészt pedig előrehaladott állapot vagy akár többszörös fogvesztés után is van segítség – például a fogbeültetés.

Cukorbetegség (diabétesz)

A vérző, duzzadt íny akár 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegség tünete is lehet, vagyis ezeknek a krónikus betegségeknek gyakori kísérője a fogínygyulladás. Az összefüggés hátterében több tényező is áll. Az egyik, hogy a cukorbetegség szájszárazsággal járhat, márpedig a csökkent nyáltermelés megnehezíti a lepedékképző baktériumok elleni harcot. A másik ok, hogy a magas vércukorszint általában lassúbb gyógyulási folyamatokkal jár, megnehezítve ezáltal az íny természetes regenerációját.

Vitaminhiány (C- vagy K-vitamin-hiány)

A C-vitamin elősegíti a szövetregenerációt: erős antioxidánsként megkerülhetetlen szerepe van a sebgyógyulásban, illetve a csontok és a fogak épségének megőrzésében. A C-vitamin hiánya többek között fogínyvérzéssel és gyengeséggel járhat. A hiányállapot hosszú távú fennállása esetén skorbut alakulhat ki, ami már fogvesztéshez, hajhulláshoz és vérszegénységhez is vezethet. A K-vitaminnak pedig fontos szerep jut a véralvadásban, emellett pedig a csontok és a fogak regenerációjában, így ha nem jut belőle elegendő a szervezetbe – vagy nem tud felszívódni –, az vérzéses problémákat eredményezhet, köztük fogínyvérzést is.

Fogínyvérzés esetén mindenképpen érdemes fogorvoshoz fordulni – ne várja meg, amíg súlyosbodik a helyzet, kérjen időpontot most!

The post Mi állhat a fogínyvérzés hátterében? appeared first on VitalEurope.