Bár hátul bújnak meg a szánkban, így nincsenek szem előtt, a fogak közül mégis a bölcsességfog körül kering a legtöbb mítosz és tévhit. Mai bejegyzésünkben ezért ezt a témát járjuk alaposan körbe.
Honnan ered a bölcsességfog elnevezés?
Ritkábban emlegetik így, de a bölcsességfog valójában a harmadik nagyőrlőfogunk. A fogsor utolsó, nyolcadik tagja, melyből állcsontonként kettő található. Köznyelvi elnevezésüket onnan kapták, hogy általában 16–25 éves kor között törnek elő (a tejfogakból ezért van 32 helyett csak 20), amikor az ember már tapasztaltabb, vagyis bölcsebb. A bölcsességfogak kibújhatnak néhány nap alatt, de van, akinél évekig tart ez a folyamat. Ahogy az is előfordulhat, hogy elakadnak, illetve rosszul nőnek ki. Ritka ugyan, de van, akinek egyetlenegy bölcsességfoga sem tör elő, mert annak csírái nélkül születik.
A jövő emberének már egyáltalán nem lesz bölcsességfoga?
Bizony, a kutatások azt támasztják alá, hogy az evolúció következtében a bölcsességfogak teljesen eltűnnek. Ennek magyarázata a bölcsességfog funkciójában rejlik: a nevével ellentétben természetesen nem a tudás forrása vagy őrzője, hanem a táplálék elfogyasztásának céljából fejlődött ki. Az ősidőkben ugyanis az evéshez sokkal intenzívebb rágótevékenységre volt szükség, mint most. Az emberek nyers (vagy minimálisan hőkezelt) húst, növényi magvakat és magas rosttartalmú élelmiszereket fogyasztottak. Ám a főzésnek köszönhetően, illetve mióta a magvakat fogaink helyett különböző eszközök őrlik, a bölcsességfog egyre kisebb szerepet kap. Az állkapocs pedig az elmúlt századok folyamán lassanként alkalmazkodott ehhez az új helyzethez, egyre kisebb lett. Az őrlőfogak száma csökkent, és talán pár száz vagy ezer év múlva a bölcsességfog is már a múlté lesz.
Sokan persze már most örülnének, ha bölcsességfog nélkül élhetnének, hiszen nem kevés fejfájást, jobban mondva fogfájást képesek okozni. Előbb már említettük, hogy a helyhiány miatt sokszor nem tudnak rendesen előtörni: ilyenkor tasakok alakulhatnak ki, amelyek elfertőződve ínygyulladáshoz vezetnek. Ám a teljesen kibújt bölcsességfog is sok probléma forrása lehet. Mivel nagyon hátul helyezkedik el a szájban. Nehézkes a tisztítása, ezért könnyebben és gyorsabban keletkezik rajta fogkő, illetve a fogszuvasodás is hamarabb indul be. A bölcsességfogakon tanyát vert fogkőben és lepedékben nyüzsgő baktériumok pedig szintén növelik az ínygyulladás rizikóját. Nem véletlen, hogy góckutatás során először a bölcsességfogak állapotát vizsgálják, mert sokszor itt lapul a baj forrása.
A felelősségteljes fogorvosok persze első körben konzerváló kezeléssel igyekeznek megmenteni a fogat, ám ha a panaszok és a fogromlás súlyossága indokolja, a foghúzás a legjobb opció. A bölcsességfogak eltávolítása után pedig a többi fog szó szerint fellélegezhet. Gyakori ugyanis, hogy a 7-es fog a bölcsességfog miatt kezd szuvasodni, mivel az esetek többségében a kettő közti tisztítás sem tud elég alapos lenni. Egy rossz pozícióban növő bölcsességfog pedig akár a fogsor torlódását is okozhatja, ami hosszú távon a harapás változásával és állkapocsízületi panaszokkal jár.
A bölcsességfog eltávolítása nem egyszerű foghúzás, általában szájsebészeti műtét keretében kerül sor rá, mivel gyakran egy része beágyazódik az állkapocsba, így a terület feltárására, illetve a fog fölötti csontrész eltávolítására is szükség van. Sokszor nem egyben, hanem csak több darabban lehetséges kiszedni, miközben vigyázni kell rá, hogy a közeli érzőidegek ne sérüljenek.
Maga a műtét természetesen érzéstelenítésben történik, a modern technológiának (CT-felvétel, precíz eszközök) hála pedig a fájdalmas szövődményektől is egyre kevésbé kell tartani. Ezért is bölcs dolog a bölcsességfogműtétet olyan jól felszerelt fogászati klinikán végeztetni, mint amilyen a VitalEurope.
